Nem nyúlunk a nyúlhús után a hentesnél

Akt.:
Nem nyúlunk a nyúlhús után a hentesnél
© Fotó: Derencsényi István archív
Debrecen – Hiába a sok lehetőséget magában rejtő tudományos háttér, a technológiai fejlesztés, a kiváló exportőri tevékenység és a jó tenyésztési eredmények, hazánkban mégis háttérbe szorul a nyúlhús, holott a nyúl a gazdaságban betöltött szerepe mellett az önellátásban is fontos funkciót tölthetne be – többek között ez is téma volt a Farmer-Expo pénteki nyúltenyésztési konferenciáján.

Előadásában Szabó Katalin, a Debreceni Egyetem PhD-hallgatója arról számolt be: egy nemrég készült felmérésből kiderült, az itthon megkérdezettek 35 százaléka még soha nem fogyasztott nyúlhúst, vagy abból készült terméket. Ez annak fényében különösen meglepő, hogy a megkérdezettek a nyúlhúst egészségesség szempontjából a második helyre sorolták, és a kedvező beltartalmi értékeivel is tisztában voltak. Hazánk a nyúlhúst fogyasztó nemzetek listáján az utolsó helyen szerénykedik, noha világpiaci exportőrként a 14 helyen áll. Csak összehasonlításképp: Olaszországban az éves fogyasztási mennyiség hat kilogramm, nálunk ugyanez 0,1 kg – hívta fel a figyelmet a szakember.

Mindenkinek ajánlott

A nyúlhús nem véletlenül annyira kedvelt külföldön, hiszen kedvező összetevőinek köszönhetően önmagában is funkcionális élelmiszernek tekinthető. Az ilyen tápláléknak épp az egészségmegőrző szerepe az egyik legfontosabb. A táplálkozástudományi ismeretek bővülésével az emberek igényesebbé válnak az egészséges táplálkozás iránt. Egyre többen részesítik előnyben azokat az élelmiszereket, amelyek nem károsak, sőt kifejezetten előnyösek az egészség megőrzése szempontjából.

Ennek a várakozásnak a házinyúl húsa megfelel, mert sovány, magas a nagy biológiai értékű fehérje- és esszenciálisaminosav-tartalma, alacsony a zsír-, a koleszterin- és az energiatartalma”

– mutatott rá Szabó Katalin. – Ezek miatt gyermekek, várandósok és idősek étrendjébe is kiválóan beilleszthető. Mivel kevés benne a koleszterin, ez alkalmassá teszi a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésére. Vitamin- és ásványianyag-tartalma szintén kiemeli a többi húsfajta közül, 10 dkg nyúlhús elfogyasztásával a teljes napi B12-vitamin-szükségletünket fedezni tudjuk.

Kevesebb gyerek születik

A zöldség-gyümölcs ágazat is egyre jobban megérzi, hogy Magyarországon egyre nagyobb a munkaerőhiány. A jelenlegi helyzetről és annak okairól dr. Domján Erika, a FruitVeB ügyvezetője tartott előadást.

Az egyik legnagyobb gondot természetesen az jelenti, hogy az ország lakossága fogyatkozik, valamint az, hogy sokan kivándorolnak külföldre. Míg régebben egy évben több mint 100 ezer, az 1949 és 1953 közötti Ratkó-korszakban pedig több mint 170 ezer gyerek született, addig ma már 90 ezer körül van ez a szám.

Ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy egyre kevesebb a munkavállaló. Továbbá a fiatalok nagy része nem szeretne szakmát tanulni, ami a későbbiekben problémákhoz vezethet nemcsak a mezőgazdaságban, hanem más területen is – részletezte az ügyvezető.

Nő a foglalkoztatottság

Egy másik igencsak nagy probléma a népvándorlás. Az lényegtelen, hogy valaki az országon belül költözik máshová, vagy külföldre megy, nagy hatással van munkaerőpiacra. A kutatások arra is rávilágítanak, hogy nemcsak felsőfokú végzettséggel rendelkezők mennek ki külföldre, hanem a szakemberek is.

di_farmer_expo-10
Fotó: Derencsényi István

– Jelenleg közel 4,4 millió ember dolgozik hazánkban, azonban az aktív korúak több mint 6 millióan vannak. Továbbá az is elszomorító, hogy nagyon magas a közszférában dolgozók aránya más országokhoz képest. A közmunkaprogrammal sem lenne gond, ha a benne lévők ki tudnának lépni a versenyszférába, ám sajnos közel 90 százalékuknak ez lehetetlen, ugyanis nincs meg a megfelelő képesítésük ahhoz, hogy elhelyezkedjenek – mondta dr. Domján Erika.


Szakképzett munkaerőre van szükség

A mai világban már nem a bérezés mértéke, hanem a megfelelő dolgozó felvétele és megtartása a legnagyobb probléma – jelentette ki Takácsné dr. Hájos Mária, a Debreceni Egyetem Kertészettudományi Intézetének docense. – A betanított dolgozók nem olyan felelősséggel végzik a munkájukat, szakképzett emberekre van szükség. Manapság a gépesítés is egyre elterjedtebb, a kétkezi munka kezd háttérbe szorulni, viszont ezekek a gépeknek az üzemeltetését sem lehet akárkire rábízni. Emellett a mezőgazdaságban dolgozóknak is szükségük van arra, hogy biztos munkájuk legyen, valamint továbbképzésre is legyen lehetőségük – hangsúlyozta.

HBN-BR, MSZ



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .






hirdet�s