Nem engedték leszállni az elűzött elnököt hazaszállító repülőgépet Hondurasban

Megtagadta a leszállási engedélyt Honduras ideiglenes, átmeneti kormánya attól a repülőgéptől, amelyen az egy hete puccsal eltávolított államfő akart hazatérni a közép-amerikai osrzágba. A hírt Honduras külügyminisztere jelentette be egy helyi rádióadónak vasárnap. A gép további sorsáról egyelőre nem érkeztek hírek. Honduras elűzött elnöke azért akart hazatérni, hogy kitöltse januárig szóló hivatali idejét. A hondurasi parlament azonban azzal fenyegette meg, hogy hazatérése esetén azonnal letartóztatnák. A törvénykezés ugyanis a hatalommal való visszaélés mellett hazaárulással és több bűncselekmény elkövetésével vádolja az elűzött elnököt.

Honduras fővárosában, Tegucigalpában az elűzött elnök, Manuel Zalaya több támogatója is összegyűlt, hogy a repülőtéren köszönthessék a hazatérő államfőt. De Honduras átmeneti kormányának külügyminisztere, Enrique Ortez kijelentette, hogy egyetlen gépet sem engednek leszállni, amelyik Zalayát hazaszállítaná. A BBC helyi tudósítója szerint a hondurasi fővárosban egyre nő az aggodalom, hogy politikai krízis erőszakossá válik. Így a hondurasi katolikus egyház arra figyelmeztette Zelayát, hogy visszatérésével vérfürdőt indíthat el – ezért arra kérték, hogy ne térjen haza.

Honduras elnökét, Jose Manuel Zelayát június 28-án katonai puccsal távolították el tisztségéből. Az államfőt a múlt vasárnap hajnalban pizsamában vitték el az elnöki palotából. A politikus Costa Ricában keresett menedéket. A hondurasi törvényhozás még aznap új államfőt választott. Az új elnök Roberto Micheletti lett, aki beiktatása után közölte: szó sem volt puccsról.

Noha a világ vezető hatalmai Zelayát támogatják, Hondurasban a társadalom nagyobb része üdvözölte a politikus menesztését. Zelayának amiatt kellett távoznia, mert népszavazást akart az alkotmány módosításáról, annak érdekében, hogy újra megválaszthassák. A hondurasi törvények szerint ugyanis csak egyetlen ciklus erejéig lehet valaki elnök. Zelaya referendumát alkotmányellenesnek minősítette a hondurasi törvénykezés, a legfelsőbb bíróság, és a hadsereg is ellenezte azt.

Megbuktatása és elűzése után Zelaya kedden már azt mondta, hogy nem akar újra elnök lenni, mindössze hivatali idejét szeretné kitölteni, azaz januárig maradna államfő. A hondurasi parlament azonban azzal fenyegette meg, hogy hazatérése esetén azonnal letartóztatnák. A törvénykezés ugyanis a hatalommal való visszaélés mellett hazaárulással, és több bűncselekmény elkövetésével vádolja az elűzött elnököt.

A hondurasi elnök megbuktatása miatt az Amerikai Államok Szervezete (OAS) szombaton felfüggesztette Honduras tagságát – miután követelésük ellenére a közép-amerikai államban nem helyezték vissza tisztségébe a katonai puccsal megbuktatott elnököt. Az OAS washingtoni rendkívüli ülésén 34 szavazati joggal rendelkező állam közül 33-an szavaztak a felfüggesztés mellett. A szervezet egyébként utoljára Kuba tagságát függesztette fel 1962-ben, miután a kommunista szigetállam az akkori szovjet blokkhoz csatlakozott.








hirdet�s