Nekrológ: Old Steró – Sternádel Sándor (1953–2014)

Sternádel Sándor
Sternádel Sándor - © Fotó: Facebook
Miskolc – “Ha először találkoztál vele, akkor is olyan volt, mintha ezer éve ismernéd.”

A kalapácserejű ökléről elhíresült Shatterhand tisztességével és jellemével olyan tekintélyre tett szert a Vadnyugaton, hogy „Old” jelzővel is illették, miként a nagyhírű Firehandot is. Steró valószínűleg maga választotta ezt az előnevet, de itt a Vadkeleten senki nem kérdőjelezte meg sem ezt, sem tekintélyét, mert az tisztességéből és jelleméből eredt. Samhawkinsi barátain kívül szinte senki sem tudta, honnan jött, mit csinált, filmbéli magányos cowboy-ként egyszerűen csak „belovagolt” a miskolci közéletbe, beült egy whiskey-re a MaM-csehóba, s mindenki ráfigyelt. Mindenkinek a barátja, atyja volt, tele adomával, életkedvvel, igazsággal. Nem volt olyan, hogy ne igazat szólt volna. Nem volt olyan, hogy ne lett volna tele derűvel, energiával. Vele nem lehetett belebusongani a nagy magyar préri valóságába, egy igazi bölcs életszeretetével sugározta mindenkinek a jókedvet.

Ha először találkoztál vele, akkor is olyan volt, mintha ezer éve ismernéd. Magam is így voltam. Fogalmam sincs, honnan ismerjük egymást, de egyszer csak együtt söröztünk a Sárkányban, ergo ezer éve nagy haverok vagyunk. Nekem ez Old Steró; az atyai, a bölcs, az örökvidám, az örök nagy barát.

S örök nagy barátra lelt benne több ezer városát szerető miskolci, mikor a többedmagával létrehozott „Miskolc a Múltban” (közismert nevén MaM) Facebook-csoport adminja lett. Jellemző közvetlen, igaz személyiségére, hogy az emlékére tartott gyertyagyújtásra többen jöttek el olyanok is, akik személyesen sosem találkoztak vele, de a neten keresztül is megismerhették nagyszerű emberségét. A mára 12.685 (!) tagot számláló csoportot nagy bölcsességgel igazgatta, kigyomlálta a személyeskedést, a reklámot, a politikai felhangokat; így válhatott az oldal egyetlen cél igaz letéteményesévé; mégpedig városunk múltjának hiteles fényképtárává. Az oldalon föllelhető képek száma mára megközelíti a tízezret (!). Bárki föltehet ide régi miskolci fotót, s számíthat rá, hogy lelkes kommentekben idéztetnek föl a kép kapcsán az emlékek, információk; Miskolc múltja. S a nosztalgiázáson, emlékidézésen túl rengeteget tanulhatunk, de legfőbbképpen lokálpatriotizmusból, városunk, s ezáltal egymás szeretetéből.

Mert Steró igazán és nagyon szerette városunkat! Ez a lokálpatriotizmus és annak szolgálata éltette utolsó éveiben. Egyéniségével és sok munkával elérte, hogy a MaM-csoport kilépett a virtuális világból, s havonta tematikus találkozókon is beszélgethetnek a tagok egymással Miskolcról, Miskolcért. A csoportot, a közös miskolci kötődésen túl, épp az ő személyisége tartotta össze, s fogja még sokáig. Mindannyiunknak erőt, hitet adott, hogy itt is lehet, sőt kell élni, szeretni ezt a várost, hogy itthon vagyunk, ez a mi otthonunk, ez a mi városunk, a mi Miskolcunk. A múltban, a jelenben, s a jövőben is!

A jövőben is. Ha már nem is koptatja a Forint flaszterét, nem kattintgatja gépét a találkozóinkon, de talán odafönt is van wi-fi! Mi tudni fogjuk, hogy böngészi a MaM-csoport oldalát, s óvakodni fogunk minden személyeskedéstől, politizálástól, pláne, mert az Admin közbeszól.

Old Steró, mindezt köszönjük Neked! S ígérjük, hogy mi miskolciak maradunk, s szeretni fogjuk ezt a várost, amelyiket olyannyira lehet szeretni. Többek között ezt tanultuk Tőled. Nem is tudom, hogy a 2015-ös Pro Urbe-díjra van-e nálad érdemesebb… Kár, hogy ez már csak posztumusz lehet, de a MaM-csoport kezdeményezni fogja ezt.

– Szunyogh László –








hirdet�s