A brazil elnök dönt majd Battisti kiadatásáról

A testület 5-4 arányban szavazta meg azt, hogy nincs jogi akadálya Battisti kiadatásának, de errõl Luiz Inacio Lula da Silva államfõnek kell kimondania a végsõ szót. A döntés azt jelenti, hogy Battisti akár maradhat is Brazíliában, hiszen januárban az államfõ határozottan közölte, hogy Brazília nem fogja kiadnia Olaszországnak a férfit, és ebben a tekintetben azóta nem volt jelentõs változás, legalábbis nyilvánosan.

A Battisti-ügy megrontotta a két ország viszonyát. Korábban konzultációra visszahívták Rómába az olasz nagykövetet is. Brazília január 13-án adott politikai menekültstátust Cesare Battisti-nak, akit távollétében, 1993-ban életfogytiglani börtönre ítéltek. Battisti - a "Fegyveres Proletárok a Kommunizmusért" (PAC) elnevezésû szélsõbaloldali csoport egyik vezetõje - a római fõügyészség szerint 1978-1979 között részt vett négy gyilkosságban, többek között egy milánói ékszerész megölésében. Battistit, aki mindig tagadta a vádakat, 1979 júniusában õrizetbe vették, de 1981 októberében megszökött.

Késõbb feltûnt Franciaországban, és Olaszország kérte kiadatását, de Párizs elutasította a kérést, mert 1985-ben, az akkori szocialista párti francia elnök, Francois Mitterrand azt az álláspontot képviselte, hogy nem szolgáltatja ki a szélsõbaloldali szervezetek azon tagjait, akik lemondanak az erõszakról és szakítanak a múlttal. A francia igazságszolgáltatás 2004. októberében végül is kész volt kiadni az olaszoknak Battistit, õ azonban továbbállt Brazíliába, ahol két éve õrizetbe vették.