Négy évet kapott a kamasz

Miskolc – Rosszkor volt rossz időben és kioltott egy emberéletet.

Jogerős ítéletetekkel fejeződött be az a büntetőper, melynek elsőrendű vádlottja egy tizenhét éves, fejlődésében testileg, lelkileg, szellemileg némileg visszamaradt fiatalember volt. Mint ahogy arról korábban már beszámoltunk, egy két éve, két család között kirobban perpatvar során éppen ő volt az, aki olyan szerencsétlenül döfött combon egy 22 éves férfit, hogy az nem sokkal ezután belehalt a vérveszteségbe, holott gyorsan szakszerű orvosi ellátásban részesült.

A dr. Dósa Ágnes tanácsa előtt zajló per során a fiatalember egyetlen egyszer sem vitatta, hogy az ő kezében volt a gyilkos kés, de – mint a hasonló csoportos garázdaságok esetében – a részletek tisztázása rengeteg munkájába került a bíróságnak. Ennek részben az az oka, hogy a tanúk általában megpróbálják a saját szerepüket kisebbíteni, az ellenséges fél „játékosait” pedig befeketíteni, másrészt viszont annyira a saját cselekményükkel vannak elfoglalva, hogy nem is látják, mit csinált a másik. Esetünkben is, a végzetes szúrásnak tényleges szemtanúja nem volt, pedig legalább tíz-tizenöt ember harcolt egymással először verbálisan, majd különböző szerszámnyelek, karók segítségével, sőt, a másodrendű vádlott, egy termetes hölgy egy kerékpárt is eldobott.

Az akkor még alig tizenöt éves srác csak belecseppent az események sűrűjébe. A másodrendű adott kést a kezébe, és vitte magával a csetepaté színhelyére. A nőnél is volt három megélezett kés, döfött is velük, de egy közeli számítástechnikai bolt és egy temetkezési vállalkozás kameráinak felvételei alapján nem az ő – fentről lefelé irányuló – szúrása talált célba, hanem a fiúé. A vádlottak padján ott ült az áldozat apja és öccsei is, harmad illetve negyedrendű vádlottként, ellenük, csakúgy, mint a másodrendű vádlott ellen, csoportos garázdaság miatt folyt a bűntetőeljárás, melynek végére hétfőn került pont.

A bíróság az elsőrendű vádlottat bűnösnek találta testi sértésben, ezért négy év, fiatalkorúak börtönében letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Az áldozat családja kevesellte a büntetést – főleg annak tükrében, hogy „háromnegyedelés” után a fiút egy éven belül szabadon bocsáthatják –, ezért a bíróság kifejtette indoklásában: maximum öt évet szabhatott volna ki a terhelt fiatal kora miatt, de figyelembe vette őszinte megbánását, az elzárása során tanúsított magaviseletét – amiről a nevelője elismeréssel írt: bent léte két éve alatt eddig hetvenhét dicséretben részesült – és enyhe gyengeelméjűségét. A másodrendű vádlott egy év nyolc hónap börtönben letöltendő szabadságvesztést kapott, melyet a maximális időtartamra, öt évre függesztett fel végrehajtásában a bíróság. Enyhítő körülményként értékelte esetében, hogy négy kiskorú gyermeke van. A bíróság indoklásában kifejtette azt is, hogy bár büntetőjogi értelemben az elsőrendű vádlottnak kell felelnie a fiatalember haláláért, erkölcsi értelemben a másodrendűt terheli a felelősség. Az áldozat apja egy év börtönbüntetést kapott, amit három évre függesztett fel a bíróság. Esetében hangsúlyozták: szerencséje volt, hogy a bűncselekményt nem sokkal azután követte el, hogy az előző ügye miatt kiszabott büntetésének felfüggesztése lejárt, különben a bíróság kénytelen lett volna végrehajtandó szabadságvesztést kiróni rá. Fia, a fiatalkorú negyedrendű – aki a vádlottak padján helyet foglalók között egyedüliként eddig még semmilyen formában sem került összeütközésbe a törvénnyel – esetében a bíróság nem szabott ki szankciót a garázdaság miatt, hanem a fokozatosság elvét követve két év próbára bocsátotta, ami alatt pártfogói felügyelet alatt áll majd. A bíróság rendelkezett még a bűnügy költségről: az elsőrendű vádlott 345 ezer forintot, a másodrendű harminc, az apa és fia pedig 81, illetve 75 ezer forintot kénytelen megfizetni, és négyüknek egyetemlegesen 82 ezer forintot kell még leróniuk. Az ítéletet mind a vádhatóság képviselője, mind a vádlottak és védőik tudomásul vették, így az kihirdetésével jogerőre emelkedett.

ÉM-SZP

 

Címkék: , ,







hirdet�s