Nébih: nem mutattak ki újabb kéknyelv-fertőzést Magyarországon

Nébih: nem mutattak ki újabb kéknyelv-fertőzést Magyarországon
Budapest – Nem találtak újabb kéknyelvvel fertőzött állatot Magyarországon az ország teljes területének védőkörzetté nyilvánítása óta, és a betegség miatt 2015-ben egyetlen kérődző állatot sem kellett leölni – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósága szerdán az MTI érdeklődésére.

A hatóság november 25.-én közölte, hogy az ország teljes területét egységesen védőkörzetté nyilvánította, mivel laborvizsgálatok kéknyelv betegséget mutattak ki több megye – Győr-Moson-Sopron, Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun megye – kérődzőállományában, és emellett új kitöréseket jelentettek Ausztriában és Szlovéniában, a magyar határhoz közel eső településekről is.

A tájékoztatás szerint a védőkörzet kiterjedése az állattartóknak semmiféle külön korlátozással vagy teendővel nem jár az eddigiekhez képest, sőt egyszerűbb lett a belföldi állatmozgatás és kereskedelem, mivel a szállítások előtt csak klinikai vizsgálatot kell végezni az állatokon, de vérvizsgálatokat már nem.

Mint írták, a kéknyelv betegség megállapítása esetén elrendelendő intézkedéseket, a leküzdés részletes szabályait több uniós és hazai jogszabály írja elő. Ezek szerint a betegség 2014-es megállapítása óta egyebek között a kitörések körüli 100 kilométeres körben védőkörzetet rendeltek el, megtörtént a védőkörzet körüli 50 kilométeres sávban a megfigyelési körzet elrendelése is.

További, folyamatosan megtett intézkedések közé sorolták a kitörések körüli 1 kilométeres körben földi szúnyogirtás és a vektor szúnyogfajok élőhelyeinek gyérítését, a kitörések körüli 3 kilométeres körben pedig a fokozott monitoringot állami költségre a vírus adott területen való elterjedtségének felderítése miatt.

A kitörések körüli 20 kilométeres körben megfigyelési zárlatot rendeltek el valamennyi szarvasmarha-, juh- és kecsketartó gazdaságban. Ezeknek az állományoknak klinikai szűrővizsgálata, rovarirtó, rovarriasztó szerrel történt kezelése, valamint minden fogékony állat kötelező vakcinázása is megtörténik. Mind a vizsgálatok, mind a vakcinázások költségét az állam állja.

A teljes korlátozás alá vont területen az állattartók önkéntesen is beolthatják állataikat, hogy megelőzzék a kéknyelv betegséget, ehhez állami támogatást is igénybe tudnak venni – tájékoztatott a Nébih.

– MTI –