„Ne válaszolj! Ne vágj vissza! És mentsd a bizonyítékot!”– A zaklatás elleni védekezés aranyszabályai

Akt.:
„Ne válaszolj! Ne vágj vissza! És mentsd a bizonyítékot!”– A zaklatás elleni védekezés aranyszabályai
© Illusztráció: Bíróság.hu
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Zaklatások korábban is történtek, de az internet és a modern technika újabb lehetőségeket adott a zaklatóknak, hogy megkeserítsék áldozatuk mindennapjait.

Az sem ritka, hogy egy szakításba beletörődni képtelen egykori barát, vagy barátnő fel sem ismeri, hogy amit tesz, az már zaklatás. Felmerül a kérdés, hogy mit lehet tenni, ha minket zaklatnak vagy gyermekünk kerül egy zaklató célpontjába.

A jogos a kérdés e heti riportjában a Bíróság.hu dr. Bakos Évával, a Szegedi Törvényszék kollégiumvezető bírájával beszélgetett.

Büntetőjogi értelemben mi minősül zaklatásnak? Melyek a leggyakoribb formái?

A zaklatás alapesete a mai világban rendkívül gyakori: az követi el, aki azért, hogy áldozatát megfélemlítse vagy magánéletébe beavatkozzon, őt tartósan vagy rendszeresen háborgatja. Ez a félelemkeltő háborgatás elég változatosan valósulhat meg, például az áldozatban már az is félelmet kelthet, ha egy ismeretlentől a közösségi oldalon napi 20 darab üzenetet kap. De van a zaklatásnak olyan esete is, amihez már konkrét fenyegetés megvalósulása szükséges: például elhangzik a vita során az egyik fél részéről, hogy „meg foglak ölni. Az is zaklatás, ha az áldozat hozzátartozóját fenyegetik hasonló kijelentésekkel. Emellett a bűncselekményt elköveti az is, aki életet, testi épséget vagy egészséget károsító eredmény bekövetkezésének látszatát kelti. Például ha hintőport tartalmazó levelet küldenek valakinek, oly módon, hogy a küldemény átvevője azt higgye, hogy az valamilyen méreganyag.

A zaklatásnak egyébként három tipikus esete van: a szexuális zaklatás, az etnikai, faji alapú zaklatás és a leggyakoribb, amikor személyes indítékú a zaklatás.

Szexuális zaklatás esetén hol van az a határ, amit átlépve megvalósulhat a bűncselekmény? Ha például valaki nyílt szexuális jellegű ajánlatot tesz másnak, az már zaklatásnak minősül?

Ha valaki a már említett megfélemlítéssel a magánéletbe való önkényes beavatkozással teszi, akkor elkövetheti akkor, ha mindez rendszeresen és tartósan valósul meg. A szexuális zaklatás tipikusan az egy munkahelyen dolgozó személyek között fordul elő. Ha valaki az ajánlatnál is tovább megy és már testi érintkezésre is kényszerít, szexuális bűncselekményt valósíthat meg.

Az is lehet zaklatás, ha például egy szakítás után valaki a másik felet akarata ellenére folyamatosan üzenetekkel „bombázza”?

Gyakran előfordul, hogy már csak az egyik fél akarja fenntartani a kapcsolatot, folyton telefonál, üzenetet küld a másik félnek. A kapcsolatfelvételnek ilyen egyoldalú és tolakodó megkísérlése lehet olyan beavatkozás a volt partner magánéletébe, amely igenis a zaklató jellegű magatartások körébe tartozik. Érdekes eset volt, amikor a vádlott azt magyarázta a bíróság előtt, hogy szerinte az a napi húsz-harminc telefonhívás és további húsz-harminc sms, amit a volt partnerének küldött, szerinte egyáltalán nem volt zavaró, ő azt csak a békülés reményében tette.

A modern technika megjelenésével hallani lehet internetes zaklatásról is. Mi a bírói tapasztalat, mennyire használják a zaklatók ezt a felületet? Érzékelhető eltolódás ebbe az irányba?

Az internetes zaklatás esetében az elkövető az internetet használja a zaklatáshoz: ez lehet e-mail küldése, chat használata, a közösségi oldalakon keresztül küldött zaklató jellegű üzenetek hada. A magyar társadalomnak ma már 79%-a rendszeres internet használó, a 10-18 év közötti gyerekek 88%-a pedig rendelkezik profillal valamelyik közösségi oldalon. Ezek a magas arányok is utalnak arra, hogy az internetes felületeken elkövetett zaklató jellegű bűncselekmények száma folyamatosan emelkedik, ez a bírósághoz érkezett ilyen jellegű ügyek számában is tapasztalható. Sokkal veszélyesebb elkövetési formája a zaklatásnak, amikor virtuális felületen történik, hiszen nem lehet a zaklatótól fizikailag eltávolodni, nem lehet csak úgy otthagyni. Emellett nincs időhöz kötve a zaklató a tevékenységében, bármelyik napszakban „ráírhat” az áldozatra. A közösségi oldalakon továbbá bármennyi profil létrehozható és ezekről újabb és újabb üzeneteket lehet küldeni a kiszemelt áldozatnak, tehát nem elegendő az, hogy a sértett letiltja, letörli, mert utána úgynevezett álprofilról újabb üzenetet kaphat. A nyomozó hatóság tapasztalatom szerint olyan esetben is, ha a zaklató álnevet, vagy álprofilt használ, eredményesen fel tudja deríteni az elkövető kilétét.

Mit tehet az, akit zaklatnak? Illetve mit tehet egy szülő, ha azt tapasztalja, hogy a gyermekét zaklatják?

Általánosságban 3 szabályt mondanék: Ne válaszolj! Ne vágj vissza! És mentsd a bizonyítékot! De van, hogy az áldozat már eljut egy olyan pszichés helyzetbe, hogy nem tudja elviselni ezt a rendszeres háborgatást vagy fenyegetést, ilyenkor mindenképpen feljelentést kell tenni a hatóságoknál. Fontos tudni a zaklatás bűncselekménnyel összefüggésben, hogy magánindítványra büntetendő, azaz az áldozatnak feljelentést kell tennie, amelyben konkrétan kéri az elkövető elleni eljárás lefolytatását és büntetőjogi felelősségre vonását. Gyermekek esetében hatalmas a szülő felelőssége a probléma kezelésében, a szülőnek ugyanis bátorítania kell a gyermeket, hogy beszéljen a problémáról. A megoldás kulcsa pedig a gyermek támogatása egy olyan bizalmi viszony létrehozásával, amelyben a gyermek megnyílik és beszélget a szülővel. A feljelentés megtétele ilyenkor a törvényes képviselő, jellemzően a szülő feladata.

Milyen büntetésre számíthat az, aki ezt a bűncselekményt elköveti? Vannak speciális körülmények, amik a büntetést súlyosbíthatják?

A zaklatás már említett alapesetében a büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, míg ha már konkrét élet, testi épség elleni fenyegetés is elhangzik, akkor két évig terjedő szabadságvesztés is lehet. Jelentősége van annak is, hogy ki az áldozat, mert vannak úgynevezett fokozottan védett személyek, akik esetén súlyosabb a büntetés. Ilyenek például a házastárs, élettárs, a volt házastárs vagy a volt élettárs. A bűnösségi körülmények körében a zaklatás kiváltott hatásának is jelentősége van, amennyiben az áldozatnál pszichés zavart okozott, ez lehet súlyosító körülmény, ugyanígy, ha gyermek sérelmére követik el a bűncselekményt. Emellett volt olyan ügy, ahol az elkövető a cigaretta csikkekkel teli hamutálat az emeletről rendszeresen az alatta működő büfé ajtajához ürítette, itt a tulajdonosok ennek a fajta zaklatásnak a hatására eljutottak odáig, hogy bezárták a büfét, tehát az anyagi jellegű következmények is jelentőséggel bírhatnak a büntetés kiszabás körében.

– Bíróság.hu –


dr. Hatházi Réka
Debrecen - Január 28. az adatvédelem nemzetközi napja, célja pedig, hogy felhívja a figyelmet az adatvédelem fontosságára. A mindennapjainkban is tapasztalható, hogy az Európai Unió a személyiségi jogok és az adatvédelem érdekében egyre határozottabban lép fel. A sokat emlegetett GDPR (General Data ...

Debrecen - A gyerekeket leggyakrabban saját környezetükben érik a bűncselekmények. Átélni egy rablást, vagy egy szexuális erőszakot egy felnőtt áldozat számára is traumatikus élmény, a gyermek pedig még védtelenebb az ilyen bűncselekményekkel és a lelki következményeivel szemben – emelte ki dr. Guly...