„Ne egy élmény ígérete legyen”

Akt.:
Guller Zoltán
Guller Zoltán
Tokaj – Interjú Guller Zoltánnal, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójával.

Több mint 20 nagyfejlesztés és 81 milliárd forintot meghaladó támogatás lendítheti fel a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye idegenforgalmát a következő években – erről Guller Zoltán a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója beszélt a Tokaji Bormúzeumban tartott sajtótájékoztatóján.

Kiemelt szerepet szán az MTÜ Tokaj-Hegyaljának is. Miért ezt a területet választották?

– A globalizált világban komoly verseny folyik országok és turisztikai térségek között a turistákért, a befektetőkért vagy éppen a nagyrendezvények rendezési jogáért. De ilyen a termékek eladása is, tipikusan Tokaj-Hegyalján ez a bor exportját jelenti. Ebben a versenyben az ország- és térségi márkának kiemelt jelentősége van, hiszen arról beszélünk, hogy mit gondolnak rólunk mások. Ezzel kapcsolatban pedig azt látjuk, hogy ez formálható. Ha belegondolunk abba, hogy nekünk is vannak elképzeléseink, gondolunk valamit a franciákról, a csehekről, a németekről vagy a lengyelekről és ők is gondolnak rólunk, valamint ha ezt bölcsen használjuk, akkor elő fogja segíteni a magyar áruk értékesítését, a befektetők megszerzését, a turisták érkezését. Az országmárka építés megkezdődött és világosan látszik, hogy minden turisztikai térségnek létre kell hoznia a saját turisztikai desztinációs márkáját, aminek alapvetően illeszkednie kell a magyar országmárkához de specifikusnak kell lennie. Meg kell tudni különböztetni egymástól Tokaj-Hegyalját és a Mátra-bükki térséget vagy a Balatont. Egy közös elemnek azonban mindenképpen át kell futnia ezen a márkán: a víz kiemelkedő szerepének. Szeretnénk, ha ezt minden turisztikai térség magával vinné. Magyarország országmárkájában az ezeréves állam történelme, a vibráló, izgalmas gasztronómiai élet, vagy éppen az európai hagyományos értékek tisztelete, mint a családbiztonság kap helyet. A nagy ernyőmárkán belül pedig meg kell alkotnia a Tokaj-hegyaljai térségnek is a saját márkáját. Erre négyszáz millió forintot fogunk rendelkezésre bocsájtani és azt szeretnénk, hogy ezt helyiek készítsék el. A fővárosból nem lehet egy ilyen fontos kérdést megalkotni, ugyanakkor őszintén szurkolok, hogy itt a 27 település kompromisszumot tud majd kötni. Nem lehet az ország- és térségi márkának ötnél több eleme, tehát azt közösen kell eldönteni, hogy miket emelünk ki. Nyilván itt a szőlő és a bor lesz ennek az egyik eleme, de el kell érnünk, hogy ez a márka ne csak egy élmény ígérete legyen, hanem valóssággá is váljon.

Hol van szükség Tokaj-Hegyalja népszerűsítésére? Magyarországon vagy inkább külföldön?

– A belföldi kampányok tavaly nyár óta zajlanak, a „Magyarország rád vár” egy működőképes kampány, a számok ezt jelzik. Az őszi kampányban Tokaj-Hegyaljának kiemelt jelentősége volt és 29 százalékos növekedést látunk ennek hatására. A belföldi kampányok tovább folytatódnak, május elsején pedig egy külföldi is indul a határmenti településeken és Lengyelországban. Megpróbáljuk még inkább népszerűsíteni az olyan régiókat, mint Tokaj-Hegyalja vagy Hajdúszoboszló.

A víz mellett tovább foglalkoznak az aktív turizmussal is?

– Ebben a térségben vannak és lesznek ilyen típusú fejlesztések. A béke, a nyugalom, a kikapcsolódás, a feltöltődés, a vizek világa olyan hívószavak, amelyek turistákat hoznak. De azt is látni kell, hogy a mai modern turista másként él már, mint ahogy mi éltünk fiatalon. Élmények sokaságát szeretné gyűjteni minél rövidebb idő alatt minél kisebb erőfeszítéssel. Akkor lesz sikeres turizmus a térségben, ha élménypontok sokaságát kötjük hálózatba. Ha abból kiindulva, hogy a Budai Várban – egymillió turistát megfigyelve – bruttó egy órát, nettó negyvenhat percet töltenek el a vendégek ki lehet találni, hogy ez a szám egy tokaji városközpontban mennyi, vagy mennyit szeretne éppen kenuzni a Bodrogon. Minél több programlehetőséget kell felkínálni a vendégek számára úgy, hogy annyi mindig maradjon, ami miatt érdemes még visszajönni.

EJ