Navracsics: miniszteri felelősségemből adódik a Kúria elnökének írt levél

    Budapest, 2012. május 21., hétfő (MTI) – Navracsics Tibor, a közigazgatási és igazságügyi tárca vezetője szerint miniszteri kötelességének tett eleget a Kúria elnökének írt levelével, amelyben javaslatot tett a bíróságok ítélkezési gyakorlatának felülvizsgálatára. A politikus erről éves miniszteri meghallgatásán kérdésre válaszolva beszélt az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságában hétfőn.

 

Az ülésen az MSZP-s Lamperth Mónika arról kérdezte a minisztert, hogy Darák Péter Kúria-elnök válaszlevele ismeretében újra megírná-e ezt a levelet.

“A Kúria elnökének írt levelem, az részben miniszteri felelősségemből adódik, én az igazságügyért is felelős vagyok” – válaszolta Navracsics Tibor. Kijelentette: éppen az igazságszolgáltatás függetlenségéből adódóan, tevőlegesen nem tud és nem is akar az igazságszolgáltatás működésébe beavatkozni, ugyanakkor az elmúlt időszakban több olyan ügy volt, amelynél a magyar közvélemény felháborodással fogadta az ítéletet. Mint mondta, ezt jelezte a Kúria elnökének, illetve arra kérte, hogy a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja vegye ezt is esetleges szempontnak az ítélkezési gyakorlat elemzése kapcsán. Megjegyezte: levelében a Cozma-ügyet említette, de említhetett volna más ügyeket is.

“Olyan általános jelenségről van szó, amelyet mint politikus szükségesnek tartottam jelezni a Kúria elnökének” – mondta Navracsics Tibor, aki szerint ezzel a dolga véget ért, így nem szeretne véleményt nyilvánítani Darák Péter válaszával kapcsolatban. Hozzátette: úgy gondolja, miniszteri kötelességének eleget tett azzal, hogy ezt jelezte.

Szerinte Európában sem példa nélküli, hogy konkrét ügyekben véleménynyilvánítással él a miniszterelnök, miniszter vagy politikus a bíróságok tevékenységével kapcsolatban. Ugyanakkor úgy vélte: konkrét ügyben nem szólalt meg, és a jövőben sem fog egyetlen esetben sem véleményt nyilvánítani a bíróságok ítéletével kapcsolatban.

A miniszteri meghallgatáson az MSZP-s Bárándy Gergely azt kérdezte, hogy miért nem szavaz még mindig az Országgyűlés a bírósági törvényhez benyújtott módosító javaslatokról, amelyeket a Velencei Bizottság észrevételei nyomán terjesztett be a tárca mintegy két hónappal ezelőtt. A szocialista képviselő hozzátette: szerinte vagy a bírák nyugdíjazásával kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás végét várja a kormány, vagy pedig – mivel az IMF tárgyalások várhatóan elindulnak – ezért nem is akarják elfogadni a módosító javaslatokat.

Navracsics Tibor erre reagálva azt közölte: gyakorlati okai vannak, hogy nem szavaztak még erről, nincs “politikai hátsó szándék” vagy “trükközés” emögött. Mint mondta továbbra is folyamatosan egyeztetnek az Európa Tanáccsal ebben az ügyben és a médiatörvénnyel kapcsolatban is.

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik politikusa többek között arról kérdezett, hogy a bírósági eljárások felgyorsítása milyen eredményt mutat.

Navracsics Tibor ezzel kapcsolatban közölte: január 1-én léptek hatályba az első eljárásgyorsítást célzó rendelkezések, így pontos adatot nem tud mondani, de utalt arra, hogy a kiemelt ügyek infrastrukturális támogatására többletforrást kaptak a bíróságok tavaly, így ennek kell, hogy legyen hatása a nagy volumenű ügyeknél. Hozzátette azt is, terveik szerint két új bíróságot nyitnának, hogy Budapest és környéke ügyterhét csökkentsék.

Navracsics Tibor, az előző miniszteri meghallgatás – Pintér Sándor belügyminiszter bizottsági beszámolójának – elhúzódása miatt nem kívánt szóban beszámolni az általa vezetett minisztérium elmúlt egy, illetve két éves munkájáról, hanem azt az összegző füzetet ajánlotta a képviselők figyelmébe, amelyet a bizottsági ülésen osztottak ki.

A minisztérium eddigi tevékenységét mintegy 150 oldalon összefoglaló kiadvány a tárcához tartozó államtitkárságok, valamint a Miniszteri Kabinet és a minisztérium nemzetközi kapcsolatait mutatja be. Navracsics Tibor a füzet előszavában hangsúlyozza, hogy a jó állam megvalósítása érdekében az elmúlt két évben számos mélyreható változtatást hajtottak végre az állam működésében. A miniszter emlékeztet arra, hogy létrehoztak egy új kormányzati, minisztériumi struktúrát, amely a legalacsonyabb szinten igyekszik kezelni az ágazati szakpolitikai konfliktusokat, azok ugyanis a korábbi szerkezetben dominánssá váltak és hátráltatták az összkormányzati érdekek érvényesülését.

Emellett utal a megyei kormányhivatalok létrehozására, valamint a jövő év elejétől működő járási rendszerre. Az igazságszolgáltatás reformján belül a bíróságok hatásköreinek rendezését és a gyermekbarát igazságszolgáltatás programját emelte ki.

Címkék: , ,