NATO MINISZTERI – A NATO 21. századi stratégiájának előkészítése a védelmi miniszterek budapesti értekezletén – Szekeres Imre

Robert Gates amerikai védelmi miniszter szerdán Budapestre érkezik, hogy részt vegyen a NATO védelmi minisztereinek nem hivatalos értekezletén – jelentette be kedden Szekeres Imre. A miniszter szerint a csütörtök-pénteki budapesti NATO-értekezletnek fontos szerepe lesz az Atlanti Szövetség 21. századi új stratégiájának kidolgozásában.

A magyar védelmi miniszter az Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságában számolt be a NATO-értekezletről.

Az észak-atlanti szervezet jövőre, fennállásának 60. évfordulóján hirdet új stratégiát. Ennek kidolgozásához járul hozzá a budapesti miniszteri találkozó. Az új stratégiának hosszú évekre kell iránytűként szolgálnia a megváltozott új körülmények között.

A budapesti értekezlet napirendjén szerepel a NATO afganisztáni katonai műveleteinek kérdése. Ezért nemcsak a 26 NATO-tagállam vesz részt, hanem azok az országok is, amelyek szerepet vállaltak Afganisztánban a NATO-vezetésű nemzetközi békefenntartásban. Az ISAF-operációban 41 ország csaknem 48 ezer katonája vesz részt.

Ugyancsak téma lesz a NATO balkáni szerepvállalása és a válsághelyzetek kezelése.

A szokástól eltérően a budapesti értekezlet idején nem fog ülésezni a NATO-orosz bizottság, mivel az észak-atlanti szövetség és Moszkva felfüggesztette az együttműködést a grúz-orosz konfliktus miatt.

A külügyi bizottság fideszes elnöke, Németh Zsolt “jó hírnek” minősítette a NATO-orosz bizottság ülésének elmaradását. szerinte “rossz hír lenne, ha a bizottság ülésezne”. Ezzel vitába szállt a külügyi bizottság szocialista alelnöke, Szabó Vilmos, aki szerint nem mindegy, hogy a hideg béke korszaka kezdődik-e Európa és Oroszország viszonyában.

Szekeres miniszter a szocialista alelnök véleményét osztotta. Hozzátette, hogy “aki gödörben van, az ne lefelé ásson”, és helyes volna a NATO-nak és Oroszországnak közös megoldást találnia.

A NATO budapesti miniszteri tanácskozásán napirenden lesz a szervezet bővítésének kérdése is. A magyar álláspont az – szögezte le Szekeres -, hogy ha egy ország teljesíteni tudja a NATO-tagság feltételeit, akkor a kapuknak nyitva kell állniuk előtte. Ez utalás Grúziára és Ukrajnára, amelyek számára a NATO az április bukaresti csúcstalálkozón nem adta meg a csatlakozás előszobájának tekintett tagsági akciótervet.

Ezzel kapcsolatban Németh Zsolt bírálta a magyar diplomáciát, amiért a bukaresti NATO-csúcson nem csatlakozott ahhoz a közép-európai csoporthoz, amely a tagsági akcióterv megadását sürgette Ukrajna és Grúzia számára.

A budapesti NATO-értekezleten szó lesz a tagállamok katonai költségvetéséről is. Szekeres kiemelte, hogy évek után megszűnt az a kritika, amelyet Magyarország kapott sokáig, mert nem teljesítette a katonai kiadásai növelésére tett ígéretté. A 2009-es költségvetés kormánytervezete szerint Magyarország 6 százalékkal növeli katonai kiadásait 2008-hoz képest. A katonai költségvetés 3/4-e megy közvetlenül a csapatokhoz, és az össz-kiadások 23 százaléka szolgál katonai fejlesztést, amivel Magyarország élen jár a NATO-ban – húzta alá a honvédelmi miniszter.



Sporthírek