NATO-MINISZTERI – Mit határoztak el Budapesten, és mit nem – összefoglaló

A NATO védelmi miniszterei csütörtök-pénteki budapesti tanácskozásukon elhatározták, hogy a tagállamok szárazföldi haderőinek 50 százalékát kell külföldi bevetésre alkalmassá tenni. Ez már a NATO tervezett hosszú távú reformjának része. Ma az érvényes norma 40 százalék. Magyarországon pillanatnyilag 29 százalék, 2011-re érjük el a 40 százalékot, 2018-ra viszont már a 60 százalékot.

Az atlanti szövetség nem határozta viszont meg, hogy a külföldre telepíthető egységeknek milyen hosszú időre kell alkalmasnak lenniük a külföldi bevetésre.

A NATO elhatározta, hogy Afganisztánban beszáll a drogháborúba, az ópiumtermelés elleni harcba, hogy megfossza a kormányellenes felkelőket a droggyártásból származó jelentős bevételtől. Nem kötelező részt venni, de nem is lehet vétót emelni. Minden NATO-tagállam maga döntheti el, hogy az afganisztáni békefenntartásban részt vevő alakulatai beszállnak-e az ópiumbandák üldözésébe. Magyarország nem vállal szerepet az ópiumkereskedelem felszámolásában.

A budapesti NATO-értekezlet idején megállapodást írt alá 10 tagállam (köztük Magyarország) és a NATO-n kívüli Svédország és Finnország C-17-es stratégiai nehéz teherszállító repülőgépek közös vásárlásáról. A repülőgépeknek Pápán lesz a bázisuk.

Nem jött viszont elég felajánlás a NATO helikopterkapacitásának növelésére. Emiatt elégedetlenségének adott hangot a Szövetség főtitkára, Jaap de Hoop Scheffer.

A NATO védelmi miniszterei néhány órát tanácskoztak a grúz kollégájukkal a NATO-Grúzia bizottságban. Ezt a bizottságot szeptemberben állították fel, szolidaritásként Grúziával, amelynek területére Oroszország augusztus elején fegyveres erővel bevonult. A NATO elítéli Oroszországot a konfliktusért, és Grúzia mellett áll ki, de láthatóan nem akarta tovább ingerelni Moszkvát, amely éppen ezen a napon fejezte be fegyveres erőinek grúziai kivonását. Ezért a NATO csak szakmai tapasztalatokat ajánlott fel a grúz fegyveres erők újjáépítéséhez, de fegyvert nem ad a kaukázusi országnak.

A védelmi miniszterek elhatározták, hogy a NATO hadihajókat küld Szomália partjaihoz az elszaporodott kalóztámadások letörésére és a nemzetközi élelmiszersegélyt szállító hajók megvédésére. Ezt az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun kérte az atlanti szövetségtől.

A NATO védelmi miniszterei megállapodtak, hogy az atlanti szövetség továbbra is biztosítja a forrásokat a koszovói nemzetközi békefenntartó erő, a KFOR számára. A KFOR-t az ENSZ hozta létre, és tevékenységét a NATO irányítja.








hirdet�s