NATO-MINISZTERI – Megkockáztatni az ópiumtermelés letörését Afganisztánban, mit kezdjünk Grúziával és mit akar a NATO a 21. században – pénteki előzetes

Pénteken kellene dűlőre jutnia 41 védelmi miniszternek a budapesti Marriott szállóban arról, hogy hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a lassan hét éves és nem túl sikeres afganisztáni békefenntartást. Csütörtökön konkrétan arról kezdtek vitatkozni, hogy megpróbálják-e korlátozni kábítószer-termelést a közép-ázsiai országban.

A tanácskozáson a 26 NATO-tagállam, valamint az afganisztáni békefenntartásban közreműködő országok védelmi miniszterei vesznek részt.

Néhány ország – köztük az Egyesült Államok – szerint le kellene törni a máktermelést és az ópiumcsempészetet, mert ebből tartják fenn magukat az afgán kormány ellen harcoló tálibok. De a NATO-tagállamok más csoportja attól tart, hogy ha a szövetség felszámolná a mákültetvényeket, akkor magára haragítaná az afgán lakosság nagy részét.

Az Afganisztánban termelt mákból állítják elő a világ összes ópiumának és heroinjának több mint 90 százalékát.

Az észak-atlanti szövetség növelni szeretné a nemzetközi békefenntartók létszámát, de egyben arra is törekszik, hogy a rendteremtésben egyre inkább az afgán kormányhadsereg vegye át a vezető szerepet. Az afgán kormányhadsereg fejlesztéséhez a NATO-országoknak a kiképzéshez is segítséget kell adnia.

Pénteken azt is megvitatják, hogyan tudják a nemzetközi békefenntartásban részt vevő országok támogatni a jövőre esedékes afgán elnökválasztást.

A NATO főtitkára, Jaap de Hoop Scheffer az értekezlet kezdete előtt a Kossuth téren mondott beszédében elismerte, hogy a szövetség hat évtizedes fennállása óta az afganisztáni békefenntartás a legnagyobb kihívás.

Az afganisztáni tálib kormányt 2001-ben döntötte meg katonai erővel az Egyesült Államok. Az év végén hozta létre az ENSZ a NATO vezetésű ISAF nemzetközi békefenntartó erőt, hogy hatalomra segítsen egy demokratikus kormányt. Az ISAF-ban ma már több mint 40 ország 53 ezer katonája vesz részt, de lassan hét évi erőfeszítés után sem tartja a kabuli kormány ellenőrzése alatt az egész országot.

A budapesti értekezleten pénteken a 26 NATO-tagállam saját körben – az afganisztáni békefenntartó országok nélkül – véleményt cserél a NATO készülő új stratégiájáról, amelyet jövőre, a szövetség létrehozásának 60. évfordulóján hirdetnek meg. Az érvényes stratégiai koncepciót 1999-ben fogadták el, ezért nem foglalkozik olyan új kihívásokkal, mint a nemzetközi terrorizmus, a globális felmelegedés, a vallási konfliktusok.

Magyarország csütörtökön tájékoztatta a NATO-t, hogy a korábbi terveihez képest nagyobb arányban kész növelni a védelmi kiadásait. Öt év alatt összesen a GDP 0,2 százalékával emeljük a katonai kiadásokat, a korábban tervezett 10 év alatti 0,1 százalékkal szemben. Egyben készek vagyunk 40 százalékról 50 százalékra emelni a külföldi bevetésre alkalmas haderőink arányát.

A védelmi miniszterek csütörtökön megegyeztek, hogy a NATO hadihajókat küld Szomália partjaihoz az elszaporodott kalóztámadások letörésére és a nemzetközi élelmiszersegélyt szállító hajók megvédésére. Ezt az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun kérte az atlanti szövetségtől.

A budapesti értekezlet alatt pénteken ülésezik először a NATO-Grúzia Bizottság. A NATO Grúziát támogatja az augusztus elején kirobbant orosz-grúz konfliktusban. Az orosz fegyveres támadás miatt a NATO felfüggesztette kapcsolatát Moszkvával, ezért nem is ül össze az értekezlet idején a NATO-Oroszország Bizottság.








hirdetés




hirdet�s