Napszállta: szép színes álom, izgalmas időutazás

Akt.:
Napszállta: szép színes álom, izgalmas időutazás
© Fotó: Ádám János
Miskolc – A miskolci Cinefesten tartották Nemes Jeles László új filmjének magyarországi ősbemutatóját.

A nézőtér befogadóképességét jóval meghaladó, hatalmas érdeklődés mellett vetítették a miskolci nemzetközi filmfesztiválon szombaton Nemes Jeles László új filmjét. Ez volt a Napszállta magyarországi ősbemutatója, két héttel megelőzve a hazai premiert. A kíváncsiságot fokozhatta, hogy a rendező előző alkotása – egyben első nagyjátékfilmje –, a Saul fia a Cannes-i nagydíj mellett Golden Globe- és Oscar-díjat is nyert, és néhány napja ismerté vált, hogy a Napszálltát nevezi Magyarország a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjért folyó versenybe. A startja jónak tekinthető: a Velencei Filmfesztiválon a nemzetközi filmkritikusok szövetsége, a FIPRESCI zsűrijétől a legjobb film díját kapta. A világpremier előtt közel hetven ország filmforgalmazója vásárolta meg.

A második film előzi az elsőt

A magyarországi ősbemutatón Miskolcon volt Nemes Jeles László, aki lapunknak azt nyilatkozta: öröm és büszkeség, hogy ezen a nemzetközileg elismert fesztiválon mutatkozhatott be a filmjük – ez fontos a számukra.

A szombat esti sajtótájékoztatón a film alkotói vettek részt – Nemes Jeles László itt emlékezett meg a kivételes tehetségű művészről, Melis Lászlóról, aki már nem lehet velük: idén februári halála előtt még be tudta fejezni a Napszállta zenéjét, amelybe egész szívét beleadta. A zeneszerző egyébként a filmben is feltűnik.

Egy kérdés azzal a véleménnyel szembesítette a rendezőt, hogy mostani alkotása a Saul fia előzményfilmjének tekinthető. „Mi csináltuk azt is” – ez volt az első, humort nem nélkülöző reakciója, majd arról is beszélt, hogy ő is tud rá így gondolni. Látja a Saul fiában, a koncentrációs tábor barakkjában Ella meggyötört arcát, és látja mostani filmje főszereplője, Leiter Írisz gyönyörű kalappal keretezett, világosban fürdő arcát, csillogó tekintetét az 1910-es évek Budapestjén – a két jelenet között alig néhány évtized telt el, és közben a fényes jövőt ígérő korból ebbe a tragédiába hanyatlott a világ.

A rendező által említett mindkét nőalakot Jakab Juli játssza – ő most arról is beszélt, mennyi plusz energia származott pusztán abból a tényből, hogy nem digitális technikával, hanem 35 milliméteres filmre készült a Napszállta. Nem állt a rendelkezésükre végtelen mennyiségű nyersanyag, nem volt szabad kiesniük a ritmusból, a forgatás 54 napja alatt fenn kellett tartaniuk ezt a létállapotot. Olyan volt, mint egy szép színes álom, vagy egy izgalmas időutazás – mondta.

Díszletváros a város közepén

A Napszállta kosztümös történelmi film. A díszlettervező, Rajk László építész arra a különös körülményre hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen produkciók rendre stúdiókban felépített városdíszletek között készülnek. Itt azonban ez fordítva történt: a főváros közepén, élő környezetben épült az 1910-es évek Budapestje – az élő és az épített város pedig elkezdett hatni egymásra.

A jelmeztervező Szakács Györgyi a feladat nagyságát érzékeltetve elárulta, hogy a világon sehol nem kölcsönözhető annyi korhű ruha, amennyi ehhez a filmhez kellett. A főszereplők számára kivétel nélkül egyedi öltözékek készültek – fontos volt, hogy ezeknek a ruháknak viselhetőeknek kellett lenniük, hiszen nem képeskönyv született, hanem film. Arra is ügyeltek, hogy minden társadalmi réteg öltözéke hiteles legyen.

Sipos Gábor producer néhány jellemző adatot közölt: 54 napon át tartott a forgatás – lényegében a tavalyi nyaruk telt el a felvétellel. Az utómunkák tavaly szeptemberben kezdődtek, és idén júliusban értek véget. A Napszállta forgatókönyvének fejlesztése a Saul fia forgatása alatt elkezdődött.

Interjúink az alkotókkal

Nemes Jeles László és Jakab Juli is interjút adott lapunknak – ezeket az írásokat későbbi lapszámainkban közöljük.

Bujdos Attila


Ezek a boldog békeidők utolsó napjai

A Napszállta 1913 nyarán játszódik, az első világháború előtti boldog békeidők utolsó napjaiban. A gyermekkora óta árvaházban nevelkedett, Budapestre visszatérő Leiter Írisz néhai szülei nagy hírű kalapszalonjában szeretne munkát kapni, ám az új tulajdonos, Brill Oszkár mindenáron igyekszik eltávolítani a fiatal nőt a városból. Írisz azonban marad, mert megtudja, hogy van egy testvére, akiről eddig semmit sem tudott. Nyomozásba kezd, de egyre mélyebbre húzza a város labirintusa. Egyedüli biztos pont a fényes, tündöklő kalapszalon lenne számára, azonban kiderül: a ragyogás valójában sötét titkot rejt. Írisz fokozatosan felfedezi elveszett múltját.