Nálunk nincs jogásztúlképzés

Akt.:
Nálunk nincs jogásztúlképzés
© Fotó: Vajda János
Miskolc – A magyar jogászhallgatók fele Budapesten tanul. Ösztöndíjakkal igyekeznek tompítani a fővárosi túlsúlyt.

Az Eperjesi Evangélikus Jogakadémia Miskolcra költözésének 100. évfordulója alkalmából rendeztek pénteken centenáriumi konferenciát a Miskolci Egyetemen. A jogászképzés múltját, jelenét és jövőjét is érintette Trócsányi László, igazságügyi miniszter előadása, aki méltatta a miskolci karon zajló oktatás színvonalát.

Pozitív diszkrimináció

– Ez az intézmény sok kiválóságot adott az országnak és a nemzetközi mezőnynek is az elmúlt évtizedekben – jelentette ki a miniszter, aki szerint sokan azt hiszik, hazánkban túlképzés van a jogászokból, miközben a munkaképes szakemberek 85 százaléka szakmáján belül dolgozik.

Fotó: Vajda János ©

Az ország 6100 jogászhallgatójának a fele a fővárosban tanul, ám a budapesti túlsúlyt igyekeznek a vidéki egyetemek irányába gyakorolt pozitív diszkriminációval ellensúlyozni, különböző ösztöndíjakkal támogatja az állam a vidéki jogászképzést, mely a miskolcival együtt öt magyar egyetemen folyik. Trócsányi László érintette, beiktatása óta, milyen változásokat eszközölt. Példaként említette, hogy napjainkban már csak jogi végzettséggel rendelkező ember válhat végrehajtóvá. A miniszter szerint a jog konzervatív tudomány, mely komoly tradíciókra épül, de ezzel párhuzamosan meg kell felelni 21. századi elvárásoknak is.

Robotbírók

A miniszter arra is kitért, a mesterséges intelligenciára épülő technológiák átalakítják a munkaerőpiacot. Komoly viták folynak napjainkban arról, milyen jogászi tevékenységeket célszerű robotokra bízni. Az egyik amerikai felmérés szerint hamarosan az állások 40 százaléka automatizálható feladatkör lesz. Még az is felmerült, hogy az esendő emberi bírót felválthatja-e a gép. Friss szoftverekkel tesztelik, mennyire lenne megalapozott és helytálló a robotbírók döntése. Remélhetőleg egyelőre csak alacsonyabb rangú feladatokat kapnak majd az automaták, de egyre több ponton találkozik majd a jog és az informatika.

Fotó: Vajda János ©

– Régen a felvételi eljárás fontos része volt a szóbeli, a személyes benyomás, napjainkban számítógépes programokkal számítják ki a pontokat. Korábban eseményszámba ment a neves professzorok előadása, melyeket a diákok mellett a titkosszolgálat emberei is látogattak. A jog verbális tudomány, a szavak és az érvelés művészete, melybe a 19. században még a költészet is belefért – idézte fel.

– Azért vagyunk, hogy az önök szabadsága felett őrködjünk – jelentette ki, majd kifejtette a jogi karok szabadságát meg kell hagyni, de meg kell határozni a minőségi képzés sarokpontjait és biztosítani kell ehhez a feltételeket is.

Szuper jogállam

Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnöke hangsúlyozta, hazánknak ezeréves jogállami múltja van, mégis gyakran olyan nemzetek képviselői aggódnak a magyar jogállamért, akiknek a 19-20. században alapították országukat.

Fotó: Vajda János ©

– Az Országos Bírósági Hivatalban dolgozó két helyettesem is Miskolcon végzett – említette Handó Tünde, utalva arra, a borsodi megyeszékhelyen magas színvonalú jogi kar működik.

– A múlt rendszerben a kezdő birói fizetés alacsonyabb volt, mint a diósgyőri segédmunkásoké, nem szántak a bíróknak független szerepet. A rendszerváltozás korszakváltást hozott, napjainkban a függetlenség és az ezzel járó felelősség a legfontosabb – sorolta az OBH vezetője.

Juhári Andrea