NAIH: a jogalkotó alkalmazzon “közérdekűségi tesztet”

Budapest – “Közérdekűségi teszt” alkalmazását javasolja Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a nemzeti vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező, piaci szereplő gazdasági társaságok üzleti adatainak nyilvánosságáról szóló ajánlásában, amelyet pénteken juttattak el az MTI-hez.

A NAIH az információszabadságról szóló törvény alapján felhívta a jogalkotó figyelmét arra, hogy egy esetleges jogalkotás során maradjon egyensúlyban a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatósága és “a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos cél”.

Az ajánlásban az is szerepel, hogy ha az Országgyűlés a jövőben az információszabadság és az üzleti titok egyensúlyát generális szabályként kívánja meghatározni, akkor javasolják az eddig kialakult alkotmánybírósági, bírósági gyakorlat áttekintését “azon adatkörök meghatározása érdekében, amelyek nyilvánossága valóban ellehetetlenítené a piaci szereplő állami cégek nyereséges működését”.

Péterfalvi Attila azt javasolja, hogy a már eddig kidolgozott alkotmányos sarokkövek alapján alkalmazzanak olyan “közérdekűségi tesztet”, amely megfelel a jogszerű, tisztességes piaci érdek védelmének, de nem lehetetleníti el a közpénzekkel való gazdálkodás alaptörvényi követelményének érvényesülését.

A “közérdekűségi tesztnek” tükröznie kell azt az alkotmányos követelményt is, hogy ha az adatkezelőnek mérlegelési joga van a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítésének megtagadása tekintetében, akkor a megtagadás alapját szűken kell értelmezni, és a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése csak abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél.

A NAIH felidézte: a hatóság a sajtóból értesült arról, hogy egy egyéni képviselő benyújtotta az Országgyűléshez azt a törvénymódosítást, amely az egyetemes postai szolgáltató szolgáltatási szerződéseit, továbbá az egyéb olyan adatot, amelynek nyilvánosságra hozatala az egyetemes postai szolgáltató vagy az általa a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozás üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, a nyilvánosság alóli kivételként határozta meg.

Kitértek arra, a postatörvény módosítását követően az Országgyűlés sürgősségi eljárásban fogadta el a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását, amely jelentősen korlátozta az MNB kizárólagos, illetve többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok és az MNB által alapított alapítványok gazdálkodásával kapcsolatos közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségét.

– MTI –








hirdetés