2016.11.29. 17:29
Videó: Ráhelyezték az új védőburkot a csernobili atomerőmű sérült blokkjára
Kijev - Ráhelyezték az új védőburkot az 1986-ban balesetet szenvedett csernobili atomerőmű sérült reaktorára - jelentették kedden ukrán hírforrások az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) sajtószolgálatra hivatkozva.
Kijev - Ráhelyezték az új védőburkot az 1986-ban balesetet szenvedett csernobili atomerőmű sérült reaktorára - jelentették kedden ukrán hírforrások az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) sajtószolgálatra hivatkozva.
Az EBRD volt az egyik fő szponzora a 1,5 milliárd euróba került, félhenger formájú acélszarkofág megépítésének.
A várhatóan 100 évre védelmet nyújtó szerkezet építése november közepén fejeződött be, ekkor kezdték el óvatosan "rátolni" a sérült négyes blokkra, amelyet eddig egy ideiglenes betonszarkofág fedett, s amelynek állapota mostanra rendkívül megromlott, repedések keletkeztek rajta.
Az új szerkezet a világ legnagyobb mozgatható ilyen építménye, 36 ezer tonnát nyom, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas. 327 métert kellett "tolni", hogy teljesen befedje a szerencsétlenül járt reaktort, amelyhez különleges sínekből és hidraulikából álló rendszert használtak.
A műszaki csúcsteljesítménynek számító modern szarkofág építését a francia Novarka konszern végezte, a munkálatok 2011 áprilisában kezdődtek. A költségek fedezéséhez Ukrajna az elmúlt években jelentős támogatásokat kapott az EBRD-n kívül az Európai Uniótól, európai országoktól, továbbá Oroszországtól, az Egyesült Államoktól, Kanadától és Japántól is.
A következő feladat az lesz, hogy az új acélburok alatt elbontsák a régi vasbeton szarkofágot, ennek munkálatai ukrán források szerint várhatóan jövő novemberben kezdődnek el.
A világ eddigi legsúlyosabb atomerőművi katasztrófája 1986. április 26-ra virradó éjszaka 1 óra 23 perckor következett be a Szovjetunióhoz tartozó Ukrán SZSZK területén, a Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában. Robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe egyes adatok szerint radioaktív anyagok tonnái kerültek, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét. A mintegy két hétig égő tűz miatt további veszélyes anyagok szabadultak fel. A baleset következtében egyes becslések alapján több százszor annyi radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után.
- MTI -
Jerzy Wierzbicki feltérképezte, mi minden változott a lezárt zónában az elmúlt harminc évben.
Ma kereken 30 éve 1986. árpilis 26-án, hajnalban robbant fel a csernobili atomerőmű. Rövid fényképes, videós összeállításunkkal a bolygó legtragikusabb atomkatasztrófájának hősei és áldozatai előtt tisztelgünk.
Steven Duke, a BBC fotóriportere a négyes reaktor vezérlőtermébe is elkalauzolja.
Ma 30 éve, hogy bekövetkezett a világ egyik legsúlyosabb katasztrófája. De mindent tud róla?
A csernobili robbanás milliók életét változtatta meg: alapjaiban rengette meg az emberek tudományba és atomenergiába vetett hitét, a szovjet kormány tájékoztatási kudarca miatt hozzájárult a birodalom összeomlásához.
Voltaképp órák alatt ürítették ki Pripjaty városát a csernobili robbantás után, a lakásokba pedig azóta sem költözött vissza senki. Jimmy Ryan drónja most bejárta az elfeledett települést.
