Lezárult a párbeszéd a médiaszabályozásról az Európa Tanáccsal

Brüsszel, 2013. január 29., kedd (MTI) - Lezárult a párbeszéd Magyarország és az Európa Tanács (ET) között a médiaszabályozás vitatott kérdéseiről, a kormány kielégítő választ adott a strasbourgi székhelyű páneurópai szervezet által megfogalmazott aggodalmakra - közölte az MTI kérdésére válaszolva Thorbjorn Jagland, a szervezet norvég főtitkára egy keddi brüsszeli sajtóeseményen.A főtitkár elmondta: a szervezet nincs abban a helyzetben, hogy beleszóljon, ki vezesse a médiatanácsot és a szervezet milyen döntéseket hozzon. Az ET csupán arra törekszik, hogy a megfelelő fékek és ellensúlyok rendszere érvényesüljön a médiaszabályozásban.

Jagland arra véleményre helyezkedett, hogy "jó irányba" mennek a dolgok, köszönhetően az ET és az Európai Bizottság együttműködésének, Magyarországon pedig olyan médiaszabályozó testület fog létrejönni, amely eltér a kormány eredeti elképzeléseitől.

Az Európai Politikai Központ (EPC) által szervezett sajtóreggelin a norvég politikus felidézte: súlyos bírálatokat váltott ki szerte Európában, hogy a magyarországi médiaszabályozás és az igazságszolgáltatás átalakítása túlzottan központosítja a hatalmat ezeken a területeken. Ezért az ET alkotmányossági ügyekben illetékes szakértői testülete, a Velencei Bizottság és az Európai Unió is megszólalt a kérdésben. Az Európai Bizottság ugyanakkor jelezte, hogy a médiaszabályozás területén nem rendelkezik a kellő jogi eszközökkel, ezért az Európa Tanácsot kérte fel, hogy kezdjen párbeszédet a magyar hatóságokkal.

Thorbjorn Jagland elmondta: az Európa Tanács párbeszédet folytatott Magyarországgal az ET égisze alatt született, idevágó egyezményekben foglaltak alapján. A norvég politikus elmondása szerint első látogatásakor emlékeztette a magyar kormányt arra, hogy nem az ő elvárásairól, hanem Magyarország által az egyezmények aláírásakor vállalt kötelezettségekről van szó.

Jagland elégedetten állapította meg, hogy a párbeszéd nyomán több jogszabály megváltoztatásáról döntöttek Magyarországon.

Az EPC sajtóreggelije után az ET főtitkára sajtótájékoztatót is tartott, amelyen kijelentette: "jelentős haladást sikerült elérni" Magyarországon, nem csupán a médiaszabályozást, hanem az igazságszolgáltatási rendszert illetően is. Egyúttal közölte: "az Európa Tanács és a magyar kormány együttműködése folytatódni fog, hogy szakértőink véleményével összhangban tovább javuljon a magyar médiatörvény".

"A magyar hatóságokkal való párbeszéd eredményeként az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kezében kevesebb hatalom lesz, és növekszik az elszámoltathatósága" - fogalmazott Jagland ez utóbbi témakörrel kapcsolatban. Elmondta, hogy az OBH-elnök az új szabályozás értelmében mandátumának lejárta után nem lesz újraválasztható, és nem is maradhat hivatalban addig, amíg utódját kétharmados többséggel meg nem választják. A testület vezetőjeként ideiglenes jelleggel az alelnök kap majd szerepet ilyen esetben. A parlamenti képviselők minden olyan ügyben tájékoztatást kérhetnek majd az OBH elnökétől, ami feladatkörével összefügg. Az Országos Bírói Tanács évente véleményezni fogja az OBH-elnök bírói kinevezési tevékenységét.

Ami a médiaszabályozást illeti, Thorbjorn Jagland elmondta: Navracsics Tibor magyar miniszterelnök-helyettesnek, közigazgatási és igazságügyi miniszternek az előző napon elküldött levelében üdvözölte a magyar változtatási szándékokat. Ezek közül az ET-főtitkár szerint az a legfontosabb, hogy a médiatanács elnökét nem a miniszterelnök fogja kinevezni, hanem - a miniszterelnök javaslata alapján - a köztársasági elnök. Ezzel - vélekedett Thorbjorn Jagland - a kinevezési jog átkerül a végrehajtó hatalom kezéből a nemzet egységének megtestesítésére hivatott államfőhöz. A médiatanács elnökének mandátuma egyetlen kilencéves ciklusra terjedhet majd ki.

Jagland felhívta a figyelmet a tervbe vett új magyar szabályozás azon elemére is, hogy a médiatanács elnökének kinevezési folyamatában szerepet kell kapnia a civil társadalomnak is, valamint hogy egyértelmű, magas szakmai minőségi követelményeket kell megfogalmazni azzal kapcsolatban, kit lehet kinevezni médiatanácsi elnöknek.

Az ET főtitkára elégedetten állapította meg azt is, hogy Magyarországon rendeződött az újságírók forrásainak védelme - nyomozó hatóság csak bírói döntés alapján férhet hozzá ilyen forrásokhoz -, valamint hogy a tévék és rádiók hírszolgáltatási követelményei közül kikerül az "átfogó, tényszerű, időszerű, tárgyilagos" hírközlés követelménye, amely túl sok szubjektív interpretációra adott lehetőséget.

- MTI -