Október 23. - Megemlékezések külföldön - 1. rész

Budapest, 2012. október 23., kedd (MTI) - Külföldön is számos megemlékezést tartottak kedden, illetve az elmúlt napokban az 1956-os forradalom és szabadságharc 56. évfordulójának tiszteletére.

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szabadkai rendezvényén hétfőn Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a magyarság térségbeli helyéről, szerepéről beszélt: "Magyarnak lenni itt, Közép-Európában (...) nem másokkal szemben, hanem mások mellett kell. Ezt tudták 1956-ban is, amikor a forradalom egy olyan szimpátiatüntetésből robbant ki, amely a lengyel-magyar barátság mellett demonstrált. Akkor is tudtuk, hogy a mi szabadságunk nem valósulhat meg úgy, hogy másoktól azt megvonjuk; a mi szabadságunk és Közép-Európa szabadsága csak úgy valósulhat meg, ha minden nemzet szabad lesz".

Pásztor István, a VMSZ elnöke hangsúlyozta: 1956 a magyar nemzethez tartozók "testrészévé" vált, annak ellenére, hogy nem volt mindenki ott. Annak a tizenhárom napnak a hatására a magyarság "kollektív lelke" is megváltozott. A megemlékezés előtt a VMSZ megkoszorúzta a palicsi Nagyparkban az 1956-os emlékművet.

A keddi belgrádi fogadáson elhangzott beszédében Navracsics Tibor egyebek között úgy fogalmazott: "Vannak olyan pillanatok a történelemben, amikor a korábbi viták helyébe a segítség, a szolidaritás és az együttműködés lép. Amikor egy ország sorsfordító pillanatokat él meg, nem az a kérdés, miben nem értünk egyet, hanem az: hol tudunk úgy segíteni, hogy az igazság győzzön. (...) 1956 októberében Magyarország szabadságharca is túlmutatott országhatárainkon: az elnyomással, a diktatúrával szembeni harc jelentőségét 56 évvel ezelőtt is felismerték a szabadságszerető emberek, sokan közülük szóval és tettel is a forradalom mellé álltak."

Semjén Zsolt, a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a sepsiszentgyörgyi 1956-os emlékpark avatóünnepségén mondott beszédében szombaton a nemzet közjogi egyesítését, az állampolgárság kiterjesztését nevezte a magyar megmaradás mai parancsának. Úgy vélte, akkor maradhat meg a magyarság, ha minden magyar nemzetrész megmarad. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha Magyarország a közjog kötelékével, az állampolgársággal egyesíti a világ magyarságát. Hozzátette: a magyar állampolgársághoz az útlevél és a szavazati jog is hozzátartozik, az Országgyűlés 2014-től minden magyar politikai akaratát kifejezi, és az egyetemes magyarság Országgyűlése lesz. Azt is felidézte, hogy az 1956-os magyar forradalom jelentett "halálos döfést" a kommunizmus, a bolsevizmus és a Szovjetunió számára. Úgy vélte, Nyugat-Európa is hálás lehet a kis Magyarország szabadságharcának, mert az 56-os menekültek nyitották fel a nyugati világ szemét, az "hajlamos lett volna beleszédülni a kommunizmusba".

Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád polgármester ünnepi beszédében arra figyelmeztetett, a szabadságnak ára van, azt soha nem adták ingyen. "Ne féljünk cselekedni!" - buzdította az ünneplőket a polgármester. Az 1956-os forradalom szellemét a romániai és a magyarországi volt politikai foglyok szervezeteinek képviselői idézték fel. Leleplezték az erdélyi 56-osok emlékművét, amelynek kőoszlopaira az 1956-os forradalom valamennyi romániai áldozatának a nevét felvésték.

Az ünnepi istentiszteleten Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke arról beszélt, hogy az egykori vérengzések felelőseit még mindig nem sikerült elszámoltatni. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke kedden mondott ünnepi beszédet a csíkszeredai 1956 - Gloria Victis emlékműnél. Azt hangsúlyozta, hogy a szabadságvágy mindig összetartotta a nemzetet. A Bukarest melletti Snagovon - Nagy Imre és társai száműzetésének helyszínén – kedden Füzes Oszkár magyar nagykövet és az 1989-es román forradalmárok szervezete koszorúzta meg a mártír miniszterelnök emlékoszlopát.

Beregszászon, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) 56-os megemlékezésén Hende Csaba honvédelmi miniszter kedden azt hangoztatta, hogy 1956 nagy közös álma a szabadság volt, ez a közös álom, ez a közös cél vitte a fiatalokat a Műegyetemre, majd másnap az utcára, és ez a közös álom szólította meg a járókelőket, akik lelkesülten csatlakoztak a diáksághoz, hogy utána hatalmas tömeg hömpölyögjön Budapest utcáin. 1956 októberének napjaiban mindenki megtette a magáét, s megtörtént a csoda: a terepet jól ismerő felkelők a maguk gerilla harcmodorával, könnyű fegyverekkel "leiskolázták" az akkori világ legerősebb hadseregének első csapatait, vagyis legyőzték a szovjet hadsereget. "Tíz napra, s még ha csak tíz napra is, de kivívták a haza szabadságát" - hangsúlyozta a miniszter.

A II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskolán bemutatták be a tanintézet tanárának, Váradi Natáliának Az 1956-os forradalom és szabadságharc kárpátaljai dokumentumai című könyvét. Az Ungvár melletti Gálocs temetőjében koszorúzással emlékeztek a helyi születésű Gecse Endre huszti református lelkészre, akit a magyar forradalommal kapcsolatos szervezkedés gyanújával tartóztattak le, és a KGB nyomozói vertek agyon kihallgatás közben 1957-ben.

Az ungvári főkonzulátus és a kárpátaljai magyar szervezetek Ungváron a városi börtön falán lévő 56-os emlékműnél koszorúzással emlékeztek arra a több mint 800 magyar forradalmárra, akiket a fegyintézetben tartottak fogva. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) a Beregszászhoz közeli Mezőkaszonyban tartotta 56-os megemlékezését, méltatva annak a helyi fiatalokból álló csoportnak a tevékenységét, amelynek tagjai röplapokat terjesztettek a forradalom idején.