Még nem büntetik a magyar szót

„A szlovákiai

államnyelvtörvény kedden

életbe lépő

módosítása az EBESZ

kisebbségügyi főbiztosa szerint

összhangban van a nemzetközi

normákkal”, jelentette ki

hétfői, budapesti

sajtótájékoztatóján

Peter Weiss Szlovákia

magyarországi nagykövete. „A

módosítás kompatibilis a

szlovák köztársaság

kisebbségi keretegyezményben, valamint a

regionális vagy kisebbségi nyelvek

chartájában foglalt

kötelezettségeivel is”, tette

hozzá. Kitért arra is, hogy a sokat

vitatott büntetések

szabályozása a főbiztos szerint

szintén összhangban van a nemzetközi

standarddal, bár ő

körültekintő alkalmazást

javasolt. Arra a kérdésre, hogy

mikortól büntetik a törvény

megszegőit, a nagykövet úgy felelt: a

szlovák kulturális minisztérium

nem készül arra, hogy „nyelvi

kommandókat küldjön szét

már holnap”.

A szigorításról Bajnai

Gordon kormányfő korábban

azt mondta: a módosított

jogszabály mind a nemzetközi

egyezmények, mind a kétoldalú

szerződések szempontjából

aggályos.

Még nem

büntetnek

A szlovák parlament június

végén fogadta el az

államnyelvtörvény

módosítását. A ma

életbe lépő új

jogszabályok szerint a magyar nyelvet csak

másodlagosan, korlátozottan lehet

használni. A szigorítást

többek között közös

nyilatkozatban bírálta mind a négy

magyar parlamenti párt, Sólyom

László

köztársasági elnök, Bajnai

Gordon kormányfő és a

magyarországi történelmi

egyházak. A közös nyilatkozatban a

magyar pártok leszögezték: a

törvénymódosítás az

európai kisebbségi jogokkal, az

Európai Unió

szellemiségével, a meglévő

emberi jogi egyezményekkel és a

két ország közti

alapszerződéssel is

összeegyeztethetetlen, ezért kérik a

módosítás

visszavonását és egy új

nyelvhasználati szabályozás

megalkotását a kisebbségek

bevonásával. Bár szeptember

1–jén Szlovákiában

életbe lép a módosított

államnyelvtörvény,

valószínűleg még két

vagy három hónapig nem kell

büntetést fizetnie annak, aki

megsérti a jogszabályt, jelezte a

szlovák kulturális tárca,

mivel a törvény végrehajtási

utasítása novemberre vagy decemberre

készül el. A magyar

diplomácia kíváncsian várja

a szlovák kormány

végrehajtási magyarázatát.

Aggályos

– Magyarország tiszteletben

tartja minden állam jogát arra, hogy

törvényeit szuverén módon

hozza meg, ugyanakkor a

Külügyminisztérium

sajnálatát fejezi ki, hogy a

szlovák törvényhozás a

szuverenitás gyakorlását

úgy értelmezte: az

értékteremtő és a

kapcsolatokat erősítő

együttműködés

lehetősége helyett egy nemzetközi jogi

tekintetben több ponton aggályos, politikai

üzenetét tekintve pedig

kétséges döntést hozott,

mondta portálunknak Mátrai

Zsuzsanna külügyi

szóvivő, hozzátéve: a

diplomácia minden eszközével

próbálnak tenni azért, hogy a

szlovák fél figyelembe vegye az

EBESZ kisebbségügyi

főbiztosának

ajánlását. Legközelebb

Szili Katalin utazik

Szlovákiába, hogy

tárgyalást folytasson a

nyelvtörvénnyel kapcsolatban.

törvényből

A nyelvtörvény

többek között

szigorúan megköveteli a

szlovák nyelv

használatát a hivatali

érintkezésben és az

oktatásügyben.

A kisebbségi iskoláknak

ezentúl a teljes

dokumentációjukat

vezetniük kell

szlovákul is.

Kétnyelvűnek kell lennie

minden

emléktáblának,

emlékműfeliratnak,

síremléknek.

A magyarul (vagy más

kisebbség nyelvén) írt

szöveg betűnagysága csak

akkora lehet, mint a

szlováké, vagy

annál kisebb.

A nyelvtörvény egyik

rendelkezése

értelmében, ahol a

kisebbség(ek) aránya a

lakosság 20 százaléka

alatt van, ott a szlovák

nyelv használata kötelező

a hivatalos ügyek

intézésekor.

Ez többek között az

egészségügyi

ellátásra is

érvényes, tehát a

magyar ajkú páciens és

a magyar ajkú orvos is csak

szlovákul beszélhet

egymással a rendelőben.

A köztéri feliratokkal

kapcsolatos előírások

alapján pedig

elképzelhető, hogy II.

Rákóczi Ferenc kassai

sírfeliratának

szövegét át kell

vésni szlovák nyelvűre.

A szlovák

nyelvtörvény ellen

tiltakoznak magyar közéleti

személyiségek:

köztük Csoóri

Sándor költő,

Makovecz Imre

építész,

Pálinkás

József, a Magyar

Tudományos Akadémia

elnöke, Vizi E.

Szilveszter, az MTA volt

elnöke, Sára

Sándor filmrendező. A

nyilatkozat 21

aláírója olyan

Európa mellett tesz hitet, amelynek

polgárai szabadon,

félelemmentesen és emberi

méltóságukban

háborítatlanul

élhetnek.

A magyarországi református

és az evangélikus

egyház magyar európai

parlamenti képviselőkhöz

fordult levélben a szlovák

nyelvtörvény miatt. Arra

kérik a képviselőket,

hogy bírják rá az

Európai Uniót

hathatós lépések

megtételére.

ENSZ–hez is

A szlovákiai

nyelvtörvény miatt

Magyarország augusztus

elején az ENSZ Emberi Jogi

Tanácsához és az

Európa Tanácshoz

fordult. Balázs

Péter

külügyminiszter elmondta: az

ügyben fontos lesz a lisszaboni

megállapodás

életbelépése is,

hiszen az Európai

Unió

reformszerződése az alapjogi

chartát is magába foglalja

majd, és ebben

diszkriminációt tiltó

rendelkezések is. A magyar

köztársasági

elnök külön is

hangsúlyozta, hogy a

többnemzetiségű

állam homogén

nemzetállammá

alakítása, az erőszakos

asszimiláció

összeférhetetlen az

Európai Unió

értékrendjével,

és ellentétes a

kisebbségeket védő

nemzetközi joggal is.

• "Bíztató, hogy

csak jelképesen lép életbe a

nyelvtörvény" - magyar

külügyminiszter

pénzbírságokkal kezdik

alkalmazni holnaptól a

nyelvtörvényt - szlovák

nagykövet

nyelvtörvény - Az ügyben

megszólal a budapesti szlovák

nagykövet is

bíráló

óriásplakátokat tesz

közzé a szlovákiai Híd

párt