„Nagymama, köhögök, kapar a torkom. Csinálsz nekem dudvateát?”

Akt.:
Mátrai Józsefné a szárított gyógynövényekkel
Mátrai Józsefné a szárított gyógynövényekkel - © Fotó: Ádám jános
Répáshuta – Répáshután gyógynövényekkel előzik meg és gyógyítják a téli betegségeket, az influenzát.

Apáról fiúra száll a gyógynövények ismerete Répáshután és környékén. Tavasztól kezdve gyűjtik a mindenféle növényeket, amik ilyen tájban, a téli betegségek és az influenza idején lesz hasznos igazán: megelőzhetőek, vagy ha már elkaptuk, könnyebben gyógyíthatók a betegségek. A répáshutaiak nem is betegesek, ezt Mátrai Józsefné meg is erősíti.

14-féle gyógynövényből készült keverékből készül a tea.” Erdős Tamás

Szállingózik a hó, amikor megérkezünk, jóval nulla fok alatt van kinn a hőmérséklet, de pillanat alatt elfelejtkezünk róla, amikor megkóstoljuk Mátrai Józsefné Bözsike teáját, azt szürcsölgetjük, és közben hallgatjuk a törté­netét.

A gyógynövények gyűjtése majd’ minden házra jellemző a településen. Amint elkezd virágozni a bodza, majd a kakukkfű, fogják a kosarat és az ollót, nekiindulnak a rétnek, és gyűjtenek. Egészen őszig tart ez, Bözsike mutatja is a nyaranként naptól védett verandát, hogy hol szokta szárítani a begyűjtött virágokat, növényeket, mielőtt a nejlonba kerülnek.

Plusz praktikák

– Mindig is szedtük, már a nagyszüleim idejében is – meséli. – Sok mindent tudtunk róla, de Forst Károly bácsi volt az, aki először rendszerezte a településen ezt az ősi tudást. Neki is szedtünk, ő pedig elárult még egy-két plusz praktikát, így tőle még többet tudunk a felhasználásukról.

A szomszédos településen él egyébként Szabó Gyuri bácsi, aki országosan ismertté vált a gyógynövényei által, ma már tőle is ellesnek mindenfélét, Bözsike például gyakran nézi a műsorát a tévében. Tőle tudja például, hogy a csalán- és a diólevél teája nagyon jó méregtelenítő, azóta ő maga is issza ezeket tavasszal és ősszel.

Kérdezzük, melyek az immunerősítő gyógynövények, Bözsike sorolja, a kakukkfű, a bodza, a hársfavirág, az akácvirág keveréke. A szeder-, a málna- és a ribizlilevél is gyógyhatású és igen jóízűek. Meséli, gyerekként mindig ott állt a teafőző a sparhelten. Édesanyja egy olyan keveréket is készített, amelyből mindennap ittak, ha pedig valaki megbetegedett, akkor további növényeket kevert hozzá.

Közben előkerülnek a különböző szárított növények is, vendéglátónk mutatja, mi mire való. Magyarázza, a csipkebogyót például kihűlt vízbe áztassuk, hogy ne veszítse el C-vitamin-tartalmát. Mutatja a köhögéscsillapító és nyákoldó növényt, aminek, sajnálkozik, csak a szlovák neve jut eszébe – a településen sok szlovák él, mindenki beszéli is a nyelvet.

Kérdezzük, mit ajánl influenza, megfázás esetén.

– Tegnap este kicsit kapart a torkom, csináltam egy jó tömény bodzateát, mára észrevehetően sokkal jobb. Persze ezek csak enyhébb betegségeknél kiválóak, egy tüdőgyulladást például orvos kell hogy kezeljen. Jó tudni azt is, hogy például az akácvirágból, a hársfa virágából készült tea erősen izzasztó, így csak este igyuk, nappal ne. Akkor viszont minél melegebben, és reggelre kiizzasztja a betegséget. Mézzel, citrommal ízesítsük.

Már nem ismerik, de…

Bözsikétől megtudjuk, fia, lánya és három unokája van. Sokszor előfordul, hogy ha a gyerekek betegek, kérik: „Nagymama, csinálsz nekem dudvateát?”, és akkor ő főz, és termoszban átadja, meg persze küld egy kis csomagot is az összeválogatott gyógynövényekből.

– Ők a városban laknak, így már nem ismerik ezeket a fortélyokat – mondja Bözsike. De meséli, húgának a lánya Görögországban él, édesanyja rendszeresen csomagol vagy visz neki gyógynövényeket, ott is rendszeresen isszák az abból készült teákat.

Elbúcsúzunk, a szomszédos iskola udvarán gyerekek játszanak. Teszünk egy próbát, és érdeklődünk, ők vajon isznak-e gyógyteákat. És igen, kiderül, majd mindegyikük.

– Ismerik, használják – erősíti meg a tanárnő. És megtudjuk azt is, hogy egy gyerek sem beteg, holott megyeszerte dúl az influenza.

– Hajdu Mariann –


Generációról generációra szállt…

Generációról generációra száll a gyógynövények ismerete a családjukban, mondja Erdős Tamás, Répáshuta polgármestere is. Meséli, felesége bükkszentkereszti, ő maga tősgyökeres répáshutai, így nem is volt kérdés, hogy használják is a tanultakat a közös életük során. Mondja, Szabó Gyuri bácsitól is ellestek sok-sok praktikát, de a nagyját a nagyszülőktől tanulták. Jellemző rájuk, hogy minden ételbe, italba, ami csak létezik, belevarázsolják a Bükk-fennsíkon szedett növényeket.

Én magam 2003-ban voltam utoljára megfázva – mondja. Megtudjuk, náluk úgy telik el egy év, hogy tavasztól őszig gyűjtik a gyógynövényeket attól függően, mikor melyik virágzik. Most is 14 fajta gyógynövény van a házipatikában, amelynek keverékét rendszeresen isszák teaként. Ugyanebből a keverékből kerül pörköltbe, levesbe. Csak néhány közülük: növények friss hajtása, galagonyavirág, csipkebogyó, kakukk­fű, fenyőhajtás, boróka.

Erdős Tamás megjegyzi, még pálinkát is készít erdei bogyókból: som-, csipke- és galagonyapálinkája egy versenyről – ide nem is ő, hanem ismerősei nevezték be – díjakat hozott haza.

Téli megfázáskor a 14 gyógynövény egyik-másikából többet tesz felesége a keverékbe, így a gyerekek néhány nap alatt rendbe jönnek. A gyógynövények mellett 25 kilónyi áfonyát szereznek be Erdélyből a kökény és a csipkebogyó mellé, és 50 kiló méz is elfogy télen a négytagú családnál.

– Vallom, ez utóbbiak nem tudom, mennyire használnak, de nagyon finomak – fűzi még hozzá.








hirdet�s