Mutatjuk a forradalmat! Lövések a Herman Ottó Múzeumban

Akt.:
Múltidézés a Herman Ottó Múzeumban
Múltidézés a Herman Ottó Múzeumban - © Fotó: Bujdos Tibor
Miskolc – Mivel harcoltak 1848-ban? A huszároknak miért volt három fegyverük, és miért vasalt végű a karabély?

Egy, kettő, három…ötven. Eddig bírtuk számolni a lövéseket, amiket egy második világháborús fegyverből adtak le, míg egy 1848-as puskát éppen próbált megtölteni egy diák.

Persze nem igazi lövések voltak, csak a Herman Ottó Múzeum papszeri kiállítási épületében tartottak előadást – az ünnep kapcsán – az iskolásoknak arról, mi is történt 1848 márciusában, milyen fegyvereket használtak a forradalmárok, huszárok, illetve mennyit fejlődött évtizedek alatt a haditechnika.

De olyan részleteket is megtudhattak a korabeli hadviselésről, hogy a lovas huszároknak több fegyverük volt, mint a gyalogosoknak, egészen pontosan három, mert lóháton képtelenség volt újratölteni a nehéz fegyvereket. De ha végképp elhasználták az összes lőszert, akkor még a karabély vasalt végével is támadhattak az ellenségre.

Még nem vettük ezt a leckét, de azért jó volt itt lenni.
Harmati Bendegúz

Új földrész

Ottjártunkkor a Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola hatodikos tanulói lelkesen hallgatták az előadást. A huszár karabély és a huszár pisztoly lenyűgözte a diákokat, annak ellenére, hogy ma már ezeknél modernebb fegyverek, harci eszközök is léteznek. Harmati Bendegúz­nak pont ezért tetszettek a múzeumban bemutatott pisztolyok, szuronyok, mint fogalmazott: „Nem olyanok, mint a mostaniak, de nagyon szépek, patinások, és láthattuk, sokkal nehezebb volt ezekkel harcolni, mint a mai fegyverekkel.”

Bendegúz most először járt a múzeum Szemere-kiállításán, a fegyverek mellett az óriási festmények is lenyűgözték.

– Jó látni a régi bútorokat, a korabeli tárgyakkal berendezett szobát, mintha időutazás lenne – mondta. Szerinte egy ilyen előadás és múzeumlátogatás után 1848-ról is könnyebb lesz tanulniuk. „Még nem vettük ezt a leckét, de egy-két óra múlva erre is sor kerül, éppen ezért jó volt megnézni ezt a kiállítást” – tudtuk meg.

Azt is elárulta, szereti a történelmet, de a kedvenc időszaka az, amikor Kolombusz felfedezte Amerikát. Hogy miért? „Egy új földrészre lépett, ami azt is jelentette, kitágult a világ…” – válaszolta.

És hiába nem tanulták még az 1848-as eseményeket, azért Bendegúz tudta, hogy akkor írta Petői Sándor a Nemzeti Dalt és szavalta el a Nemzeti Múzeum lépcsőjén.

Érdekesebb

Marossy Nórának – aki szintén hatodikos – ugyancsak ez jutott először az eszébe a március 15-i ünnepről. És abban is egyetértett az osztálytársával, hogy egy múzeumi előadás után érdekesebb lesz az 1848-as szabadságharcról szóló történelemóra is.

„Évekkel ezelőtt voltam ebben a múzeumban, de akkor még nem volt így berendezve a Szemere-kiállítás. De ez nagyon szép, a régi bútorokkal, festményekkel. A fegyverek kevésbé érdekelnek, de a tárgyak, a korabeli emlékek igen. Jó, hogy eljöttünk” – mondta Nóra.

N. Szántó Rita








hirdetés