MTA-közgyűlés – Pálinkás: a jövő évi tagválasztás előkészítése az egyik legfontosabb feladat

  Budapest, 2012. május 3., csütörtök (MTI) – A jövő évi tagválasztó közgyűlés előkészítése az egyik legfontosabb feladata a Magyar Tudományos Akadémia május 7-8-án sorra kerülő, 183. rendes közgyűlésének – hangsúlyozta Pálinkás József az MTI-nek.

“A háromévenként sorra kerülő tagválasztás mindig kiemelt fontosságú esemény a Magyar Tudományos Akadémia életében, de azt gondolom, hogy tágabb körben, a magyar értelmiség egésze részéről is nagy figyelem kíséri. Az MTA tagjainak száma kötött, 365, ezért, bármilyen fájdalmasan is hangzik, annyi új tagot választhat jövőre az Akadémia, ahányan 2011 és 2013 között eltávoztak közülünk. Ezért a döntést az új tagok számáról 2013 márciusában, hat héttel a közgyűlés előtt hozza meg az MTA Elnöksége” – fogalmazott Pálinkás József.
Az előkészítés folyamatát vázolva elmondta, hogy a közgyűlésen elfogadják az akadémikusi tagválasztás eljárási szabályzatát. Ennek szempontjai közé tartozik például a tudományterületek kiegyensúlyozása, a kis létszámú tudományterületek megfelelő képviselete, vagy az a törekvés, hogy az MTA új levelező tagjaivá lehetőség szerint pályájuk csúcsán lévő tudósokat válasszanak, a tagság ne pusztán az életmű elismerését jelentse.
“A tagjelöltek tudományos teljesítményét a Magyar Tudományos Művek Tára révén a nagy nyilvánosság is megismerheti. Így mindenki láthatja, hogy a tagjelöltek mit tettek hozzá a tudományhoz” – jegyezte meg Pálinkás József.
Három akadémikus ajánlása szükséges a levelező tagjelöltté váláshoz, valamint az, hogy MTA adott tudományos osztályának szavazásán 50 százaléknál nagyobb támogatást szerezzen a tudós. A végső szavazás 2013-ban az Akadémia közgyűlésén történik.
A közgyűlés másik jelentős kérdése az intézethálózat helyzete. Az MTA 2011. december 5-i rendkívüli közgyűlésén döntött a kutatóhálózat átalakításáról, ennek értelmében a korábbi 40 önálló költségvetési intézmény helyett 10 kutatóközpontból és 5 kutatóintézetből álló hálózat jött létre január elsejével.
“Beszámolok arról, hogy végrehajtottuk a közgyűlés határozatait, az intézmények január 1-jén létrejöttek. A rendszer működik, a kutatóközpontokban, kutatóintézetekben elindult a munka összehangolódásának folyamata. Összességében úgy ítélem meg, hogy az intézetek többsége megértette: az új rendszer segíti a forráshoz való jutást. Korábban az intézetek az utófinanszírozási gyakorlat miatt sokszor likviditási gondokkal küszködtek egy-egy jelentősebb pályázatnál, másrészt a nagy kutatóközpontok sokkal szorosabb és gördülékeny együttműködést tettek lehetővé. Az idei év az összecsiszolódás időszaka, időarányosan úgy gondolom, jól halad a folyamat” – emelte ki Pálinkás József, aki kitért az MTA gazdálkodására is.
Ismertetése szerint 2012-ben 9,1 milliárd forinttal bővültek az Akadémia forrásai, ebből 1,4 milliárd forint az MTA költségvetéséhez rendelt elektronikus információs szolgáltatás, azaz a számítógépes tudományos adatbázisok elérhetőségének finanszírozása a kutatóintézetek és egyetemek számára.
“Az idén 7,7 milliárd forinttal több jut az Akadémia kutatóintézeteinek, illetve jelentősen megemelkedett forrásokból gazdálkodhat az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok). A korábbinál lényegesen több, 1,2 milliárd jut a Lendület-programra, az összegből 25-30 új kutatócsoportot hozhatunk létre, ezek fele az egyetemeken működik majd. Hatszázmillió forintot fordíthatunk körülbelül 15 hagyományos akadémiai támogatott egyetemi kutatócsoport indítására is” – mutatott rá az MTA elnöke.
A közgyűlésen szó esik majd az MTA nemzetközi szerepéről is, hiszen a kialakuló európai kutatási térségben jelentősége van, hogy a tagországok kutatási szervezetei milyen módon vesznek részt az uniós szervezetek munkájában. Magyarországot a legtöbb szervezetben a Magyar Tudományos Akadémia képviseli, így van ez az európai kutatást végző és kutatást finanszírozó szervezeteket tömörítő Science Europe, vagy például az Európai Akadémiák Tanácsadó Testülete (EASAC) esetében, amelynek Pálinkás József az alelnöke.
“Az akadémiák európai szinten részt vesznek a tudományosan megalapozott tanácsadásban. Azt hiszem, ebben jelentőset lépett előre az elmúlt években a Magyar Tudományos Akadémia, amely a 2009-es és 2011-es Tudomány Világfóruma sikere nyomán globálisan is jól látható intézménnyé vált” – összegezte Pálinkás József.








hirdet�s