MÁRCIUS 15. Gyurcsány-beszéd – 1848 nem forradalom volt, hanem reform

“1848 nem forradalom volt, hanem reform” – jelentette ki rendhagyó stílusú ünnepi beszédében csütörtök este Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, a március 15-i központi ünnepségek záró rendezvényén, a budapesti Művészetek Palotájában tartott díszelőadáson. A kormányfő nem papírból beszélt, bár pulpitus mögött állt, minden jel szerint nem előre megírt szöveget mondott.

“Összetartozunk, összetartozunk” – ismételte el többször is Gyurcsány, tegezve a megszólított hallgatót, azt igyekezve kiemelni, hogy a magyarok a magyarság révén összetartoznak, függetlenül politikai nézeteiktől, gazdasági, társadalmi helyzetüktől, kulturális ízlésüktől.

A miniszterelnök csak jelzésszerűen reagált a csütörtöki budapesti ünnepi eseményekre, beszédekre és az utcai tüntetésre. Kijelentette, hogy “sok minden felkavaró és elgondolkodtató” történt és hangzott el ma. De nem foglalkozott konkrétan sem Orbán Viktor Fidesz-elnök beszédével, sem az utcai demonstrációval. De nyilvánvalóan ezekre reagált, amikor azt ecsetelte, hogy “48 nem az utca forradalma volt, hanem reform”.

1848-at méltatva aláhúzta, hogy a kereszténység felvétele óta a legnagyobb jelentőségű változás volt Magyarországon. De rögtön kiemelte, hogy március 15 nem utcai forradalom volt, hanem előre kidolgozott reform. “Minden, ami március 15-én történt, már kész volt aznap hajnalban” – mondta Gyurcsány.

“Forradalmat és szabadságharcot mondunk, de ugye emlékeznek, minden, amit nagyszerűnek gondolunk 48-ban, az nem az utcán történt, az március 15-ének hajnalán már készen volt. Indult a hajó a programmal Pozsonyból Bécsbe.” – húzta alá a kormányfő.

“Amit forradalomnak gondolunk, az nem az utca forradalma volt, az a törvénykezés, a törvényhozás forradalma volt. Ma úgy mondanánk, hogy reform” – tette hozzá Gyurcsány.

1848-ban a kormányon lévők és az ellenzék tisztelték egymást – hangsúlyozta a miniszterelnök. 1848 pédáján méltatta, hogy akkor kormány és ellenzék között közbizalom volt. Hangsúlyozta, hogy 1848 két nagy hőse, Batthyány Lajos, az első miniszterelnök, és Petőfi Sándor akik mindketten életüket adták a hazáért, de ellenkező oldalra kerültek, “tudták, hogy a haza nemcsak az, amit ők gondolnak, hanem az is, amit a riválisuk”. “A haza több, mint ami mi vagyunk, de mi is benne vagyunk” – mondta Gyurcsány

“A hazafisághoz egy dolog biztosan kell: elfogadni, hogy a haza nem én (vagyok), hanem a haza mi valamennyien vagyunk. Ez a hazafiság első parancsa – zárta beszédét a kormányfő.. Végül a Kossuth-nóta refrénjével búcsúzott el: “Éljen a magyar szabadság, éljen a haza”.








hirdet�s