Moszkva: Menetel a múlt – a Moszkovszkije Novosztyi írása Magyarországról

Moszkva  (MTI) – A Moszkovszkije Novosztyi című orosz lap szerdán – Nagy Imre születésének 115. évfordulójához időzítve – Menetel a múlt címmel közölte Fjodor Lukjanovnak, az Oroszország a globális politikában című folyóirat főszerkesztőjének Magyarországgal foglalkozó írását.

Lukjanov emlékeztet arra, hogy 1989-ben, Nagy Imre újratemetésén demokráciát és szabad választásokat követelő, feltűnést keltő beszédet mondott Orbán Viktor, az antikommunista mozgalom ifjú aktivistája, és innen indult a mai magyar miniszterelnöknek, a Fidesz vezetőjének a karrierje. “Orbán Viktor személyisége és nézetrendszere figyelemre méltó a magyar politika és a mai történelem sajtosságainak megértése szempontjából” – írta a szerző.

Emlékeztetett rá, hogy Kádár János idején gulyáskommunizmust építettek Magyarországon, amelyet a tábor legvidámabb barakkjának is neveztek. “A viszonylag magas életszínvonal és az eszmei rugalmasság magyarázata az, hogy a hivatalos Budapest és a Kreml egyaránt értette: a XX. században geopolitikai és erkölcsi megrázkódtatásokat átélt országban a közhangulat olyan érzékeny, hogy az különleges megközelítést követel. Ez a felismerés sok tekintetben az 1956-os felkelés eredménye volt” – vélekedett Lukjanov.

Azt írta, hogy az 1968-as prágai tavasztól eltérően a magyarországi események nem a szocializmus békés átalakítására irányultak. “Magyarországon 1956 októberében véres lázadás tört ki, amelynek során a felszínre robbant a társadalomban felgyülemlett ijesztő kegyetlenség és gyűlölet. Az ideológiai diktátum és a kívülről az országra kényszerített politikai rendszer elleni tiltakozás összefonódott a nacionalista reváns és az 1944-ig fennálló fasisztabarát rezsim örökségének elemeivel” – írta a történész.

Rámutatott: Magyarország, amely 1918-ig a bécsi székhelyű dualista monarchia egyik oszlopa volt, elvesztette területe és lakossága kétharmadát, beleértve hárommillió magyar nemzetiségűt, akik így a szomszédos országokba kerültek. “Az 1920-as trianoni szerződésben rögzített “történelmi igazságtalanság” kérdése a két világháború közötti magyar politikai élet vezérmotívumává vált, és az jelen volt a háttérben, nem nyilvánosan a szocialista korszakban is, és burkolt formában a máig őrzi jelentőségét. Magyarország utóbbi két évtizedes fejlődését is némileg más színek jellemzik, mint a szomszédos országokét: az antikommunista átalakulás mozgatóereje alapvetően nem a liberális, hanem a konzervatív, nemzeti orientáltságú eszme. Jelképértékű, hogy a Fidesz, amely valaha ifjú liberálisok egyesüléseként jött létre, 1999-ben Orbán erőfeszítéseinek nyomán a konzervatív értékekre állt át”.

 “A pártot és vezetőjét sokszor bírálták tekintélyelvű vonások miatt és azért, hogy kitartóan játszik robbanásveszélyes témákkal, olyanokkal, mint a szlovák, a román, a szerb, az ukrán határon túli magyarok státusa. Amióta a Fidesz tavaly visszatért a hatalomba – amikor a szocialisták súlyos vereséget szenvedtek és a konzervatívok alkotmányos többséget szereztek -, Magyarországot élesen bírálták Európában, egyebek között a médiatörvényért, amely társadalmi felügyeletet vezet be a sajtó felett, s ebben a cenzúra funkcióját látják, továbbá az alkotmánynak a végrehajtó hatalom javára való megváltoztatásáért. Budapest, amely júliusig az EU soros elnöki tisztségét tölti be, kategorikusan elutasítja a vádakat” – írta Lukjanov.

Rámutatott: “A legérdekesebb az, hogy Orbán Viktor és pártja az Európa-ellenesség miatti állandó vádak ellenére a jelek szerint megelőzte Európa általános fejlődési trendjét. Az Óvilág változik, érezhető a konzervatív, a szó széles értelmében protekcionista hangulatok erősödése felé mutató trend. A globalizációtól mindinkább zavarba jövő európaiak egyre jobban aggódnak saját nemzeti, kulturális, társadalmi-gazdasági identitásuk miatt. És nem bíznak saját elitjeikben, amelyek már rég internacionalizálódtak és kozmopolitává váltak. A mai Európa egyik gondja, hogyan szerezzék vissza a kormányzó osztályok  honfitársaik bizalmát. A Fidesz a nemzeti értékekre való támaszkodásával és a nemzeti sajátosságokat hangsúlyozó retorikájával példát mutat arra, hogyan lehet ezt megtenni. Emellett a magyar konzervatívok az általános európai keretek között maradnak, annál is inkább, mivel jól árnyalja a pártot a radikálisan idegengyűlölő Jobbiknak – az ország legrosszabb politikai tradíciói örökösének – a jelenléte a parlamentben.

“A mai Európa a sötét múlt meghaladásának eszméjére épült, abból kiindulva, hogy a XXI. század európai emberei egyáltalán nem azok, akik az előző századokban a sovinizmust szították, és területeken osztozkodtak. Amint Ivan Krasztev, az egyik legéleslátóbb kommentátor megjegyezte, az EU gyűlöli a térképeket, amelyeken szerepelnek a nemzeti határok, mert az EU közegét a gazdasági növekedés diagramjai és a beruházási grafikák jelentik. A térképek és a történelem azonban mégiscsak a felszínre kerülnek. És Magyarország – amely még közös katonai és politikai szövetségekben van Romániával és Szlovákiával, és erősen gyanakvó hozzáállást vált ki nálunk, példája azt mutatja, hogy mennyire törékeny marad az új Európa alapja. A Kommunizmus feletti győzelem csupán egyetlen problémát oldott meg, a történelmi szempontból legújabb keletűt: lemeztelenítette a mélyen gyökerező, fájdalmas történelmi komplexusokat” – írta végül Lukjanov.

– MTI –

 








hirdet�s