Akiért megéri bokszmeccsre járni

Akt.:
Akiért megéri bokszmeccsre járni
© Fotó: Koppányi Szabolcs / dvscboxing.hu
Debrecen – A pályafutását egykor a Nagysándor-telepen kezdő, már korosztályában, s azóta felnőttként is ütőerejéről híres Móna Imrével beszélgetett a dvscboxing.hu.

Móna sokéves kihagyás után tért vissza a kötelek közé 2017 decemberében – egy magyar felnőtt bajnoki ezüsttel kezdte működését a korábbi kadet Európa-bajnok, 19 évesen már felnőtt magyar bajnok. Készül a február 7-i meccsekkel rajtoló Bocskaira, a DVSC színeiben, valamint az egész évre, illetve az ökölvívásra… újra.

A DVSC hétfői edzésén ezúttal a régi-új edző Tivadar Lajos és Kálucz Martin irányította a debrecenieket, így Móna Imrét is. A dvscboxing.hu a tréningek előtt beszélgetett vele.

Egyszer csak itt voltál ismét a DVSC-nél… Mennyit készültél a decemberi felnőtt magyar országos bajnokságra? Őszintén!

Igazából novemberben álltam rá igazán, de edzegettem már előtte is, hébe-hóba. Sokat futottam, akkori barátnőmmel, azóta már a menyasszonyommal is, olykor akár 40-50 perceket is egyfolytában. Voltam én 96 kiló is, aztán adogattam lefele, ám amikor 83 körül voltam, Barbi mondta, hízzak most már kicsit – akkor még annyira nem volt a fejemben a boksz megint –, úgyhogy visszamentem 88-ra. Ám aztán csak úgy voltam vele, elindulok már a magyaron…

Maradsz félnehézsúlyban?

Igen, a Bocskain is 81 kiló marad, meg amúgy is. Beállt 85 körülire a súlyom, ebből lehet hozni a 81-et, amikorra kell.

Bokszoltál már a Bocskain – jó fiatalon, s nem túl szerencsésen…

Hú, 19 évesen volt az. Decemberben megnyertem – még 18 évesen – a magyar felnőttet, aztán a Bocskain – mivel január végén van a születésnapom, már 19 éves voltam éppen – elindultam. Ám az nem sokáig tartott, még az első meccsem se ment végig. A mostanin úgy indulok, hogy mindent megteszek, magammal foglalkozok, s nem az ellenfelekkel, emellett, ha úgy hozza a sors, akkor egy jobbtól kikapni nem szégyen, ezt beszéltük Salánki Lacival is a minap. Ám rajtam nem fog múlni semmi.

Milyen volt a 2017-es országos bajnokság a számodra, melyik meccs volt a legnehezebb?

A magyar ob döntőjét szerintem elhúzták egy kicsit a bírók, de ezzel nem tudok mit csinálni. Elméletileg az első meccsem lett volna a leghúzósabb, vélhetően úgy gondolták, hogy mit akar ez az ember már itt, na, az első körben jól megver engem a tavalyi bajnok, hiszen sokat kihagytam, már nem vagyok olyan, akivel számolni kell. Aztán nem így lett…

Miért tértél vissza, illetve mi ösztönöz, hogy bokszolj?

Mi a fontos a ringben, mi motivál? A pénz annyiból jó, hogy kell, hogy lássam, van értelme dolgoznom, meg hát ebből él meg az ember. De nemcsak ez a fontos. Egyre jobb akarok lenni, hogy megmutassam magam, s persze, hogy örülök, ha az embereknek tetszik, amit csinálok a ringben! Például most decemberben a magyaron az első meccsem után hallottam, volt, aki mondta, hogy na, ezért érdemes lejönni bokszolni! Ez jól esett. Dolgozom az edzéseken, minden nap, van, hogy kétszer is. A súlyomat nem fogom elengedni, várom az év kihívásait, ahogy jönnek sorban, mindig a következővel foglalkozok.

Rossz gyerek voltál? Mit szóltak hozzád az edzőid?

11 évesen kezdtem Tivadar Lajos bánál, a Nagysándor telepen. Szigorú volt, amikor kellett, de máskor pedig megértő, sőt, kedves, ha arra volt szükség. Felidegesíteni? Szerintem nem tettem, nem emlékszem. Lehet, hogy később Deél Pista bát jobban felhúztam párszor…

Nem telt el nyomtalanul a 7-8 év kihagyás. Mit kell pótolnod vagy miben kell fejlődnöd a legtöbbet?

Most a kondiban mindenképpen fejlődni kell, hogy a jöjjön vissza, de amúgy mindenben. Lábmunka? Hm… azt sose szerettem, nem is volt nagyon jó lábmunkám, vagyis abban is fejlődni kéne sokat. Emellett a védekezésben is vannak hiányosságok. Ám azt gondolom, hogy a kondival visszajön minden, a védekezésem is maximum azért volt rosszabb, mert ha a végén leesett a kezem, az baj volt.

Van, amit ellesel a régi nagyoktól, esetleg filmen nézve őket?

Nem szoktam. Amit az edző mond azt csinálom, meg magamtól, ami jön.

Filmeket csak nézel, mit szeretsz?

Szoktam nézni minden fajtát. Mostanában Barbival a horrorfilmeket szeretjük, de megnézem a jó vígjátékokat is… Romantikusat? Azt annyira nem szoktunk.

Zene?

Zenében mindenféle jön, legutóbb a mulatósokat, kocsiban… de mulatni már nem igazán járok. Mondhatjuk, lenyugodtam kicsit. Csak 27 leszek már most január végén…

Suli annak idején?

Suli? Húú, sokféle volt. A „nagysanyiban” fejeztem be a 8 általánost, aztán OKJ-s tanfolyamokat végeztem, például burkolónak tanultam, meg a vagyonvédelmit is megcsináltam. Dolgoztam is bennük.

Mi változott ennyi év alatt itt a DVSC-nél?

Például az edző, akkor Lajos bá, majd Pista bá, most Laci. Persze hiányzik kicsit a régi hangulat, de úgyse jön már mindenki vissza, vagy a régi spanok, haverok, de nem gond. Régen is jóban voltam már Nagy Petivel (aki annak ellenére, hogy visszavonult fiatalon, sokszor látható a DVSC-nél edzésen, csak nehezen szakad el a boksztól – a szerk.). Aztán Deél Szabival, ja, meg Jónás Danival…

Üzenj valamit a szurkolóknak, miért jöjjenek el megnézni téged egy bokszmeccsen – legközelebb például a 62. Bocskai emlékversenyen, itt, Debrecenben?

Hát, most mit mondjak? Ami biztos, hogy odacsapok!

Koppányi Szabolcs / dvscboxing.hu



Sporthírek






hirdetés










hirdet�s