Mol-INA-ügy – Az ügyészség megszüntette a nyomozást

Budapest, 2012. január 30., hétfő (MTI) – A Központi Nyomozó Főügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást az úgynevezett Mol-INA-ügyben – közölte az ügyészség hétfőn az MTI-vel.

 

“A beszerzett nagy mennyiségű adatot értékelve, a Központi Nyomozó Főügyészség megállapította, hogy a Mol Nyrt. érdekkörében nem valósult meg a horvát ügyészség által felvetett bűncselekmény” – írta Keresztes Imre főügyész közleményében.

Emlékeztetett, a horvát államügyészség tavaly júniusi jogsegély kérelmében a MOL Nyrt. igazgatósága elnökének gyanúsítottként történő kihallgatását kezdeményezte a Legfőbb Ügyészségénél. (A Mol igazgatóságának elnöke Hernádi Zsolt, aki egyben a társaság elnök-vezérigazgatója is.)

A főügyész közölte: a horvát államügyészég adatai szerint két ciprusi bejegyzésű gazdasági társaság 2009 júniusában – egy svájci bejegyzésű társasággal kötött tanácsadói szerződéseik útján – 10 millió euró “vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanadernek, a Mol INA-vállalat irányítására történő meghatározó befolyásszerzése érdekében”.

Mint a közleményben olvasható, a Legfőbb Ügyészség – a vonatkozó nemzetközi szerződés biztosította lehetőséggel élve – arról tájékoztatta a horvát ügyészséget, hogy a jogsegélykérelemben foglaltakat a magyar ügyészségnek nem áll módjában teljesíteni, mivel az Magyarország biztonságát veszélyeztetné.

Tekintettel arra, hogy a bűncselekmény megtörténtét kizárni nem lehetett, ezért – a jogsegélykérelmet feljelentésként értékelve – a Központi Nyomozó Főügyészség 2011. július 14-én nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el.

A széles körű nyomozás keretében a főügyészség számos banki- és cégadatot szerzett be, egy ciprusi cég magyarországi kereskedelmi képviseletén házkutatást tartott, okirati bizonyítékokat foglalt le, illetve szerzett be, továbbá több magyar és egy orosz állampolgárt is tanúként hallgatott ki – közölte Keresztes Imre.

A főügyészség a nyomozása során felderítette, hogy az ügyben szereplő, az állítólagos vesztegetési pénzt átadó, két ciprusi bejegyzésű cég sem közvetlenül, sem pedig közvetve nem tartozik a Mol érdekeltségébe. Ezzel szemben mindkét cég egy orosz nagybefektető tényleges érdekeltségébe tartozik – írta.

A közlés szerint a Mol a két ciprusi cég közül a Ceroma Holdings Ltd.-vel nem állt üzleti kapcsolatban, míg a Hangarn Oil Products Trading Ltd.-től évek óta vásárol gázolajat.

A nyomozás adatai szerint az említett ciprusi cégek 2009 júniusában valóban tanácsadói szerződéseket kötöttek – összesen 10 millió euró értékben – egy horvát nagybefektető érdekeltségébe tartozó svájci gazdasági társasággal, a Xenoplast&Shipping AG-vel, de ezen szerződések nem kötődnek sem a Mol-hoz, sem annak vezetőihez vagy képviselőihez.

A tanúvallomások szerint a szerződések és a pénzátutalások a Druzsba-Adria olajvezeték kétirányúvá tételét, illetve “az olajvezetékhez kapcsolódó tárolókapacitás bővítését célzó (egyébként eredménytelen) lobbi-tevékenység kifejtését szolgálták a ciprusi cégekben tényleges üzleti érdekeltséggel bíró orosz nagybefektető érdekében” – olvasható.

Közölték, a nyomozás során beszerzett bizonyítékok egyértelműen cáfolták azon két horvát állampolgár – közvetett bizonyítéknak minősülő – tanúvallomását, akiknek a vallomására alapítva kérte a horvát ügyészség a Mol vezérigazgatója gyanúsítotti kihallgatását.

“Fentiek alapján az volt megállapítható, hogy a jogsegélykérelemben foglaltakkal szemben, a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntettük” – írta.

Mindez nem érinti azt a lehetőséget, hogy a szóban forgó pénzeszközöket más személyek, más célok érdekében bűncselekmény elkövetésében használták. Ebben a tekintetben a horvát hatóságok folytatják az eljárást – zárul a főügyész közleménye.

A horvát ügyészségi szervezet december 20-án közölte: Horvátországban továbbra is vizsgálat folyik Hernádi Zsolt, a Mol

vezérigazgatója ellen, amelynek kapcsán a horvát korrupcióellenes ügyészségi hivatal (USKOK) újabb jogsegélykérelmet juttatott el a magyar hatóságoknak. Akkor azt írták: “a vizsgálat lezáráshoz nélkülözhetetlen” Hernádi Zsolt kihallgatása, ezért december elején ismételt jogsegélykérelemmel fordult a horvát hatóság a magyar igazságügyi szervekhez.

Közölték: “mivel nem teljesült a nemzetközi jogsegélykérelem, és Hernádi Zsolt nem kérdőjelezte meg az ellene folyó eljárást”, a vizsgálatot akkor lehet lezárni, ha az illetékes magyar hatóságok eleget tesznek az USKOK kérésének, vagy a vizsgálatuk eredményéről tájékoztatják a horvát ügyészségi szervet.