Módosultak a munkaerő-kölcsönzés feltételei

Módosultak a munkaerő-kölcsönzés feltételei
2017. december 1-én módosultak a munkaerő-kölcsönzés szabályai, amit ezúttal már a 345/2017. számú kormányrendelet tartalmaz.

Ennek értelmében az eddig ötmillió forintot érő kötelező vagyoni biztosíték értéke tízmillió forintra nőtt, ezzel hivatott kiszűrni a hamis, nem jogszerűen működő kölcsönzőket. Ugyanezt a célt szolgálja az is, hogy az engedély kiadásához kötelezővé tették a köztartozásmentességet és ennek igazolását. Ezt igazán könnyű nyomon követni és ellenőrizni, mivel a nyilvántartásban már szerepel a kölcsönbeadó cég adószáma is.

A kölcsönzött munkavállaló jogait és a munkaerő-kölcsönzés alapelveiben nem következett be módosítás. Tehát a kölcsönzést továbbra is a 118/2001. számú kormányrendelet szabályozza, miszerint a munkaerő-kölcsönzés lényege továbbra is az, hogy a munkavállaló a kölcsönbeadó vállalkozással áll szerződéses viszonyban, a kölcsönbeadó pedig ellenérték fejében ideiglenesen átengedi őt egy kölcsönvevő cég számára, amelynél ténylegesen történik a foglalkoztatása.

Az kölcsönzés esetén a munkaadó jogkörét együtt gyakorolja mind a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő is, természetesen mindenkinek meg van határozva, hogy mi tartozik a jogkörébe.
A munkavállalót közvetlenül érintő kérdésekről, mint például a munkaidő, munkakör, bérezés, egyéb juttatások, a kölcsönvevő a kölcsönbeadón keresztül tájékoztatja a munkavállalót. Ezen felül, a munkakör ellátásához szükséges feltételeket a kölcsönbeadónak kell finanszíroznia, ugyanúgy, mint a bejelentési kötelezettséget is ő látja el, tehát minden esetben neki kell bejelentenie a munkavállalást az adóhatóság felé.

Az egyenlő bánásmód és bérezés elvének itt is teljesülnie kell, mivel a kölcsönzött munkavállalót ugyanazok a juttatások illetik meg, min a cég saját dolgozóit. Ezalatt a pihenőidőt, szabadságot kell érteni, és ezt a Munka Törvénykönyve pontosan szabályozza is. Az ide tartozó adminisztrációval a kölcsönvevő cégnek kell foglalkoznia. Erről egy uniós alapelv is rendelkezik, melynek természetesen mindenképp meg kell felelnie mind a kölcsönadónak, mind a kölcsönvevőnek. A kölcsönzött munkavállaló bérét a kölcsönző fél utalja a kölcsönzött személynek, valamint az adóterheket is ő viseli.

A Munka Törvénykönyve 5 évben maximálja az egyhuzamban, az egy helyre történő kikölcsönzést, mivel jogszabályok értelmében a határozott idejű szerződést is maximum 5 évre szabályos megkötni.

A munkaerő kölcsönzést több helyen, mintegy próbaidőként is értékelik, tehát ha a foglalkoztatás mindkét fél esetében pozitívan ér véget, akkor a cég a későbbiekben alkalmazhatja is. Ez azért praktikus, mivel, hogy már kipróbált emberről van szó, nem kell újra betanítani, mindenbe beavatni, hogy némileg belelásson a cég feladataiba, működésébe.

– PR cikk –

Címkék: