MNB: egyhangú döntést hozott a monetáris tanács a kamattartásról

Budapest – Októberi kamatdöntő ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hét szavazattal egyhangú döntést hozott a 0,90 százalékos jegybanki alapkamat tartásáról – derült ki a kamatdöntő ülésről a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján szerdán megjelent rövidített jegyzőkönyvből.

Az ülésen nem volt jelen Matolcsy György, az MNB elnöke és Nagy Márton alelnök.

A rövidített jegyzőkönyv megerősítette, hogy a tanács megítélése szerint az inflációs cél fenntartható eléréséhez mind az alapkamat, mind a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges. A tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására, és ezzel összhangban vizsgálja az alkalmazandó nem hagyományos eszközöket.

A testület értékelése szerint a három hónapos betétállomány fokozatos korlátozása betöltötte szerepét, és az állomány év végi 75 milliárd forintos mennyiségi korlátja nem csökken tovább. Ezzel felértékelődik a forintlikviditást nyújtó jegybanki swapeszközök állományának és lejárati szerkezetének a jelentősége, amelynek célja, hogy a lazító hatás a hozamgörbe minél hosszabb szakaszán érvényesüljön. A monetáris tanács a jövőben rendszeres időközönként dönt a kiszorítandó likviditásról, és ehhez igazítja a jegybanki swapeszközök állományát.

Több tanácstag kiemelte, hogy a külső környezet továbbra is lefelé mutató inflációs kockázatot hordoz, a mérsékelt importált infláció és a historikusan alacsony inflációs várakozások visszafogják a hazai árindex emelkedését. Hozzátették, kiemelten fontos az Európai Központi Bank (EKB) lépéseinek figyelemmel kísérése is, mivel önmagukban hatással vannak a hazai relatív monetáris kondíciókra.

A döntéshozók kiemelték, hogy a hosszú lejáratú állampapírpiaci hozamok csökkentek az előző kamatdöntés óta, ugyanakkor a folyamatok tartósságának biztosításához továbbra is szükséges mind az alapkamat, mind a laza monetáris kondíciók és a lazító irányultságú kommunikáció fenntartása. Egyetértettek abban, hogy a reálgazdaság további támogatása leghatékonyabban a hosszú hozamok mérséklésén keresztül valósítható meg, ahogy abban is, hogy a hosszú hozamok csökkentése pénzügyi stabilitási szempontból is kiemelt jelentőségű.

A testület áttekintette a döntés előtt az inflációs és a makrogazdasági folyamatokat. A tanács megítélése szerint az előrejelzési időszakban élénkül a magyar gazdaság növekedése. A gazdaságban vannak még kihasználatlan kapacitások, de ezek a kibocsátás dinamikus növekedésével fokozatosan megszűnnek.

A gazdasági növekedésben továbbra is markáns szerepe lesz a belső kereslet általános erősödésének. A folyó fizetési mérleg többlete az erősödő belső kereslet hatására az előrejelzési horizonton mérséklődik. A gazdasági növekedést a költségvetés és az EU-s források beruházásokat élénkítő hatása is támogatja. A monetáris tanács 2017-ben 3,6 százalékos, a következő években stabilan 3-4 százalék közötti éves növekedésre számít. A növekedéshez nagyban hozzájárulnak az MNB és a kormány növekedésösztönző programjai.

Szeptemberben az infláció 2,5 százalék, a maginfláció 2,9 százalék volt. Az infláció némileg alacsonyabban alakult a tanács várakozásánál, az eltérést a volatilis árazású feldolgozatlan élelmiszerek árának csökkenése okozta. A maginfláció megegyezett a szeptemberi inflációs jelentés előrejelzésével. A bérek oldaláról érdemi inflációs hatás továbbra sem azonosítható. Az árszínvonal emelkedését a mérsékelt importált infláció és a historikusan alacsony inflációs várakozások mellett a jövő évre bejelentett áfakulcscsökkentések is lassítják. A tanács előrejelzése szerint az inflációs cél 2019 közepére érhető el fenntarthatóan.

A monetáris tanács következő kamatmeghatározó ülését november 21-én tartja, amelyről december 6-án 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.

– MTI –








hirdet�s