MLE közlemény újságírói forrásvédelemmel kapcsolatosan

Budapest – Koós Szabolcs, a Blikk c. napilap újságírójával történtek miatt -, akitől hétfőn az ügyészség elvette a mobiltelefonját, hogy kiderítse: az újságíró kinek az információi alapján írt korábban cikket egy ismert személy parkolóházbeli ittas vezetéséről – a Magyar Lapkiadók Egyesületének Elnöksége a következőket teszi közzé.

Magyarországon a sajtószabadságot az Alaptörvény, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól rendelkező törvény mellett számos, a magyar jogrendbe beépült nemzetközi egyezmény (például a Lisszaboni Szerződés, az Emberi Jogok Európai Egyezménye) garantálja.

Ahhoz, hogy az újságírók pontos és megbízható információk alapján legyenek képesek a közvéleményt tájékoztatni a közérdeklődésre számot tartó kérdésekről, bizonyos esetekben elengedhetetlen a bizalmas információk gyűjtése.

Az információforrások védelme olyan lényeges eleme, alapfeltétele a véleménynyilvánításnak és a sajtószabadságnak, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a közvélemény a közhatalom beavatkozásától mentesen, szabadon juthasson hozzá bármilyen eszméhez és információhoz, illetve biztosított legyen az információk szabad áramlása.

Azzal, hogy a 2012-ben hatályba lépett új büntető törvénykönyv büntetési tételei – néhány vétségi alakzattól eltekintve – minimum 1-3 évig terjedő szabadságvesztést irányoznak elő, lényegében kiüresítették a büntető eljárási törvény információforrás védelemre vonatkozó rendelkezéseit. Ez utóbbi törvény ugyanis – egyik feltételként – akkor kötelez az információforrás felfedésére, ha az adott információ olyan bűncselekményre vonatkozik, aminek a büntetési tétele 3 vagy annál több évi szabadságvesztés.

Álláspontunk szerint a büntető eljárási törvény információforrás védelmére vonatkozó többi rendelkezései semmilyen körülmények között nem értelmezhetők kiterjesztően. Az információforrás felfedésére bírói úton is csak akkor kötelezhető a kiadó ,vagy az újságíró, ha a bűncselekmény felderítéséhez fűződő érdek – különösen annak tárgyi súlyára tekintettel – olyan kiemelkedő, hogy az információforrás titokban maradásához fűződő érdeket egyértelműen meghaladja. A sajtószabadság, mint alkotmányos alapjog csak ebben az esetben sérülhet egy másik alapjog, a bűncselekmény felderítéséhez fűződő közérdek javára.

A konkrét üggyel kapcsolatban kijelentjük, egy jogállamban minden körülmények között megengedhetetlen az a hatósági magatartás, amely az érintett személy, újságíró megfélemlítésére alkalmas, erőszak vagy testi kényszerítő eszköz alkalmazásával akarja elérni az információforrás felfedését. Ez a hatósági magatartás nemcsak az egyénre nézve jogsértő, hanem sérti a sajtószabadságot, az emberek tájékoztatásához való jogot.

– Havas Katalin főtitkár, Magyar Lapkiadók Egyesülete –