MKC: Minden jó, ha a hajrá (is) jó…

Már a találkozó előtt zúgott a vastaps: amikor Pető Péter, a hazaiak technikai vezetője a zsűriasztalra tette a Magyar Kupa harmadik helyének járó serleget, a nézők ovációban törtek ki. Joggal tették, hiszen a bronzzal Mezőkövesd kézilabdás történetének eddigi legnagyobb sikerét érte el a Skaliczki László mesteredző által irányított gárda.

Végig hátrányban

Radnic góljával kezdődött a mérkőzés, előtte azonban apró szépséghiba történt: a játékvezetők szabálytalan zárás miatt pillanatokkal előbb kifelé ítéltek szabaddobást. Három támadását sem tudta góllal befejezni a hazai alakulat, a negyedikből viszont Lókodi dobbantásos találattal egyenlített (6. perc: 1-1). Nem sokkal később Grünfel­der estében vágta a labdát a jobb alsó sarokba, Szepesinek ugyanez lehetetlen szögből már nem sikerült. A 9. percben Semikov már harmadszor volt eredményes, igaz, rendre zavartalanul lőhetett, mert nem „bántotta” senki. Közepes iramban csordogáltak a percek, jobbára minimális vendégelőnnyel. Ilic büntetőből egyenlített, majd Holló repült a kapuban, aztán Trivkovic rontott ziccerben (igaz, hetest is kaphatott volna). A 16. percben Nakhayenka középről, a beállós posztjáról a háló helyett szétlőtte a jobb kapufát, így maradt az iksz. Nem sokkal később Ilic két gólt is lőtt: az elsőt nem adták meg, de a hetest igen, ebből pedig a hazaiak egalizáltak (19. perc: 7-7). Skaliczki László azonban megelégelte a közepes produkciót, időt kért, az általa várt fordulat azonban elmaradt (23. perc: 8-11). A kövesdiek kemény magja „Harcoljatok, Harcoljatok!” rigmussal igyekezett lelket önteni kedvenceikbe, mire jött is két sikeres akció, ezeket pedig a komlói időkérés követte (24. perc: 10-11). Liszkai ziccert hárított, a túloldalon Ilic büntetőt rontott, így minden maradt a régiben. A vendéglátóból hiányzott a tűz és a lendület, így a baranyaiak egy fával továbbra is vezettek. A szünet előtt Vasic ejtése fölé ment, így komlói előnnyel tértek pihenőre a csapatok.

Az 51. percben

A szünet után Semikov talált be először (11-13), majd Lókodi betörése után maradt el egy büntető. Hamarosan hárommal lépett meg a Sport36, de ez a fór gyorsan egyre csökkent (35. perc: 13-14). Volarevic hetest fogott, Szöllősi elfutása után azonban újra hárommal vezetett a Komló (38. perc: 13-16). Az MKC mestere állandóan cserélt, az eredményjelző mégsem mutatott biztatóbb képet (40. perc: 13-17). A félidő közepén 15-19-nél már kinézett a vereség, mert még emberelőnyben sem ment a játék Ilicéknek, pedig a Komló sem volt „nagyágyú”. A reménysugár a hajrában csillant fel, ekkor zsinórban négyszer voltak eredményesek a kék-fekete szerelésben játszó matyóvárosiak. Az 51. percben jött a hangrobbanás: először vezettek a hazaiak (21-20), és ekkor a gólgyáros Semikovra Ciric külön ügyelt. Az 55. percben Molnár F. estében, a kapunak háttal állva szerzett gólt, mozdulata nagyon tetszett a közönségnek. A 25-22-es előny után senki nem várta, hogy lábra áll a Sport36, ez azonban váratlanul bekövetkezett (59. perc: 25-25). Jöttek az izgalmak, végül Vasic szélről eredményes volt és máris egymás nyakában találták magukat a mezőkövesdiek.

– Kolodzey Tamás –

VISSZA A KEZDŐOLDALRA