2009.02.16. 11:30
KLÍMA - A biobenzin nem lassítja az általános felmelegedést, hanem még gyorsítja is
<p>A mezőgazdasági haszonnövényekből való biobenzin gyártás nemhogy nem csökkenti a globális felmelegedést, de még fokozza is, hívták fel a figyelmet a tudósok egy hét végén megjelent tanulmányban. A bioüzemanyaghoz való kultúrnövényeket ugyanis legtöbbször esőerdők helyén termesztik.</p>
A biobenzint valamikor úgy üdvözölték mint a csodaüzemanyagot, amely felválthatja a kőolajat. De aztán alábbhagyott a lelkesedés, mert a biobenzinhez szükséges növények termesztése felhajtotta az élelmiszerárakat, és az is kiderült, hogy a bioüzemanyagok gyártásához több energia kell, mint amennyi belőlük kinyerhető.
De nemcsak ez velük a baj: az előállításukkor több üvegházhatású gáz kerülhet a levegőbe, mint emennyit kiválthatnak a földgáz és kőolaj megspórolásával.
Holly Gibbs, a Stanford Egyetem kutatója a trópusok 1980 és 2000 között készült műholdas felvételeiből megállapította, hogy az új művelésű területek helyén azelőtt érintetlen esőerdők voltak. Az új mezőgazdasági területek 30 százalékát pedig korábban károsodott őserdők kiirtásával hozták létre.
Az új termőterületek kialakításához előbb felégetik az őserdőt. Ekkor annyi széndioxid kerül a levegőbe, amennyit az olyan bő termésű növények, mint a cukornád, csak 40-120 év alatt tudnak majd megkötni. A kisebb termésű szója vagy kukorica pedig 300-1.500 év alatt képes annyi széndioxidot lekötni, mint előtte ugyanazon a helyen az őserdő.
Indonéziában és az Egyesült Államokban még államilag ösztönzik is a bioüzemanyag-gyártást.
Gibbs becslése szerint az őserdők irtása fele vagy kétharmad részben magyarázható a biobenzin iránti kereslettel. Természetesen az élelmiszer- és a takarmány iránti igény is szerepet játszik az erdőirtásban.
A kutató kiemeli, hogy ha az Egyesült Államok ösztönzi a biobenzin termelését, akkor az amerikai farmer átáll az egyik növény termesztéséről a biobenzin célú másik növény termelésére. A brazil paraszt viszont kiirt egy darab őserdőt, hogy a helyén szóját termelhessen bioüzemanyagnak. Az Egyesült Államokban valamennyivel csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása, de közben ennek a sokszorosával nő Brazíliában.
A kutatók nem ellenzik általában a biobenzint. Lehet létjogosultsága a bioüzemanyag céljára való növénytermesztésnek például műveletlen vagy lepusztult területeken. De az messze nem olyan jövedelmező, mint őserdőt irtani. Ezért az államoknak kellene anyagilag ösztönözni, hogy a parasztok a parlagon heverő termőföldeket vonják inkább be a bioüzemanyag-termelésbe, vonja le a következtetést az amerikai kutató.
