“Mit tehetünk még az iskoláért?”

Fony – A fonyi önkormányzat nem tudja tovább fenntartani iskoláját.

Az igazgatónő fotókat küldött a fonyi általános iskola előtt álló kisdiákokról. A kis csapat szomorkásan tekint a fényképezőgép lencséjébe, pedig a fénykép az iskola gyermeknapi rendezvényén készült. Talán azért szomorúak, mert tudják, ez volt az utolsó évük a fonyi iskolában. Az intézmény ugyanis bezár, szeptembertől a 19 kisdiák Abaújszántóra utazik majd minden reggel, délután pedig vissza.

Fonynak 1975-ben még 8 osztályos volt az iskolája, tudjuk meg Tőzsérné Márton Ida tagiskola-igazgatótól. Igaz, összevont csoportokkal működött akkor is az intézmény, a felsőben 6-8 gyerek járt egy-egy osztályba, az alsóban több: 14-15 tanuló. Az évek során azonban egyre fogyott a létszám. Azok a szülők, akik megtehették, más településekre vitték gyermekeiket: Göncruszkára, Vilmányba, Vizsolyba vagy Encsre. Az igazgatónő szerint azért, mert a szülők úgy gondolták, ott, a nagyobb és jobban felszerelt iskolákban, ahol nincsenek összevont osztályok, többet kapnak gyermekeik.

Fonyban ma már csak egy összevont osztály működik. Az iskola pár éve az abaújszántói Ilosvai Selymes Péter Általános Iskola tagiskolája. Két pedagógus foglalkozott a gyerekekkel, az iskolaigazgató talán el tud menni a nyugdíjba, a fiatalabb kolléganőnek azonban, egyelőre úgy néz ki, hogy nem lesz munkája.

Ez volt az utolsó

Tőzsérné Márton Ida elmeséli: januárban, amikor először volt szó az iskola bezárásáról, a gyerekek és a szülők nem rendítette meg túlságosan, de most, amikor elérkezett a búcsúzás ideje, a szülők egyre-másra azt kérdezik, tehetnek-e még valamit az iskoláért. A kisdiákok arcán pedig fájdalom ül, most tudatosult bennük is, hogy ez volt az utolsó tanév Fonyban. Az igazgató szerint a bajokhoz a finanszírozási gondok vezettek. A 19 tanulóért kapott állami normatívát is jócskán ki kellett egészítenie az önkormányzatnak, de mivel jövőre csak 13 diák maradna, azt a település már nem tudja vállalni. Pedig az iskola épületét két éve újították föl, most pedig üresen árválkodik majd.

Van idő mindenre

Az igazgató megtoldja azzal: nem igaz az a vélemény, hogy az összevont osztályokban nem haladnak jól a gyerekek. Tapasztalatai szerint ez az oktatási forma kiváló lehetőséget nyújt a tehetséggondozásra és a felzárkóztatásra. Hiszen a tehetséges másodikos a harmadikos tananyagot is megtanulhatja, a lemaradt, idősebb diák pedig átismételheti az alsóbb osztályok anyagát. De ami a legfontosabb, hogy a kisiskolában van idő mindenkire. A tanítók ismerik a gyerekek családját, körülményeit, a mindennapos beszélgetésekkel pedig kiváló nevelőmunkát lehet végezni.

ÉM-HE








hirdet�s