Miskolcon született mindenki, aki számít?

Akt.:
Fedor Vilmos Jenbach Béla szülőházánál.
Fedor Vilmos Jenbach Béla szülőházánál. - © Fotó: ÉM-archívum
Miskolc – A száraz tényeket legendává gyúrta, bemutatva a város napos oldalát.

Minden miskolci iskolába kellene egy Fedor Vilmos, de legalábbis egy olyan történelemtanár, aki úgy tud mesélni a városról, mint ő. Meséi mögött azonban munka van, hiszen ahhoz, hogy a városi legendák életre keljenek, kutatni kell. Kutatni a tények után, kutatni a néhol száraz, tudományos írásokban. Olyanokban, amit más nem szívesen olvasna. Majd ezeket a száraz tényeket legendává kell gyúrni, emészthetővé tenni. Olyanná, ami megfogja az olvasót, amivel megfogja Miskolcnak az olvasót. Ilyen lett a Miskolci legendák második része, ami Fedor Vilmos első önálló kötete. (Az első részt Csorba Piroskával közösen írta. – A szerk.)

Egyetlen fénykép…

– Dóczy Józsefre, aki 101 éve halt meg és korának legnagyobb magyar nótaszerzője volt, véletlenül bukkantam – kezdett mesélni a könyvről Fedor Vilmos. – Egy másik legenda kapcsán kutattam egy dal után, amikor ráakadtam a miskolci származású dalszerzőre. Csupán egy fényképem volt róla, amit órákon át néztem, próbáltam megfejteni a személyiségét. Majd elolvastam Dóczy csaknem 500 nótájának a szövegét, ebből következtettem arra, hogyan változott a hangulata. Egyszer csak elindult bennem egy szerelem története… Így született meg az Egy törött hegedűt visz a víz című rész az új kötetben…

Persze Dóczy József mellett még két tucatnyi miskolci legendát kínál az olvasónak az író, például Dargay Attilát, Herman Ottót, Lengyel Menyhértet, aki Miskolctól Hollywoodig jutott, és többek közt Greta Garbonak írt forgatókönyveket. De Móra Ferenc és Móricz Zsigmond is „visszatérnek” Miskolcra, és a kötetből kiderül, az utóbbi miért mondta Miskolcról, hogy a legnagyobb jövőjű magyar város. S ha már a kiderülésnél tartottunk, Vilmos elárulta, a Miskolci legendákból megtudhatjuk, melyik az az egyetlen élőlény, ami Miskolc nevét viseli…

Nem csak hinnünk kell…

De nem csak a város közelmúltjában kalandozik az író, Nagy Lajos király is helyet kapott a legendák közt, például a Király asztal története. És megtudhatjuk, a XIV. században éppúgy vadaspark volt ott, mint napjainkban. Vagy éppen a turini béke diósgyőri ratifikálásáról is legendát mesél az olvasónak Fedor Vilmos.

Miközben az íróval beszélgettem, egy idő után azt éreztem, aki kicsit is számít, az Miskolcon született, de legalábbis élt itt. De nem csak hinnünk kell, az író be is bizonyítja, hogy így van.

– A Csárdáskirálynő librettó­ját Jenbach Béla írta, ő is és testvére, Jenbach Ida is miskolciak voltak. Idáról azt kell tudni, Közép-Európa első női filmrendezője volt. Németországban pedig a mai napig az eredeti, Béla által írt szöveg szerint játsszák a Csárdáskirálynőt. Az ő legendás életüket is bemutatom, általuk Miskolc régi utcáit, épületeit, hangulatát is próbálom megeleveníteni – sorolta az író.

Fedor Vilmos az 1980-as évek közepén kezdett el Miskolccal, a város történetével foglalkozni. „Azt az oldalát kutattam, igyekeztem, igyekszem bemutatni Miskolcnak, ami árnyékban volt. Mindig iparvárosként tekintettek ránk, a napos oldalát pedig elfelejtették, éppúgy, mint azokat az embereket, akiket Miskolc adott a világnak” – fogalmazott.

Fogva tartja a város

– Szüleim nagyon szerették Miskolcot, édesanyám itt született, édesapám Amerikában, de később a családja visszajött ide. Édesapám műkedvelő hegedűs volt, vele sokat jártam az Avast, édesanyám pedig szeretett mesélni, sokszor kitalált történeteket a városról – árulta el Fedor Vilmos, honnan is eredhet a kötődés a városhoz és a mesélés művészetéhez.

– Itt születtem, nekem minden ház, utca valamilyen emléket jelent. A Munkácsy közben például volt egy díszhal- és madárbolt, gyerekkoromban minden nap odajártam, de szerettem a régi Arany János utcát, a Vörösmarty utca sárga köveit, az Avas minden zegzugát. Itt volt az első szerelem, az első fellépésem. Fogva tart a város… Amikor valahonnan hazaérkezem, a Tiszai pályaudvaron megérzem a város szagát és boldog vagyok.

N. Szántó Rita








hirdetés