Könnyűszerkezetes házaké a jövő?

Mi jellemző a könnyűszerkezetes házakra? Nagypaneles rendszer: a többnyire favázas, saroktól sarokig előre gyárilag legyártott, gyakran nyílászárókkal felszerelt fal-, illetve tetőelemeket a helyszínre szállítják, majd felállítják az előkészített alapra.

A fa- vagy acélvázas rendszerű építési módnál a méretre vágott vázakat (függőleges fa- és fémoszlopokat, vízszintes gerendákat) a helyszínen szerelik komplett vázzá, majd kívül-belül beburkolják. A vázszerkezetet mindkét esetben több rétegből kialakított falszerkezettel töltik ki. A burkolat általános alkotóelemei: ásványgyapot hőszigetelés, kifelé cementkötésű forgácslap vagy OSB-lap, míg a lakótér felé párazáró fólia és gipszkarton.

További hirdetések a Toplakon (www.toplak.hu)

Némely technológia esetében a ház fa teherhordó vázát téglafallal veszik körül, így a falak jóval tömörebbé, időállóbbá válnak. A borona- és gerendaházakat a hideg északon növő borovi fenyőből speciális műszaki előkészítés (esztergálás, rovar- és gombakártevők elleni impregnálás stb.) után a helyszínen szerelik össze, míg a rönkházak ívelt fenyő alapanyagát szintén hasonló eljárás után, 12-22 cm közötti méretre gyártva hozzák be és szállítják az építkezés helyszínére.

Magyarországon az utóbbi években megnőtt az érdeklődés a könnyűszerkezetes házépítési technológiák iránt, s a családi házak között elért részarányuk már 11 százalékos. Igaz, ez még mindig elmarad a nyugat-európai trendektől, ahol az összes lakáson belüli arányuk 20-40 százalék között mozog, de mégis biztató - vallják a technológia hívei.

A minősített könnyűszerkezetes technológiák "hiteltelensége" is megszűnt, napjainkban már több bank folyósít támogatott kölcsönt a hasonló technológiával épült házakhoz, s a szakmai védjegyet viselő szerkezetből épült házak esetében a hitelfedezeti érték is megközelítőleg annyi, mint a téglából épülteknél. Környezetbarát tulajdonságuk, gyors felépíthetőségük (3-6 hónap) s némelyik rugalmas belső térváltoztathatósága mellett előtérbe került kedvező hőszigetelő képességük is.

A készházak ugyanis - mint Kárpáti József, a Magyar Készház Szövetség (Makész) elnöke elmondta - jó hőszigetelésük miatt már korábban is a kis energiaigényű építmények közé tartoztak, a jövőre elkészülő energiatanúsítvány kategóriái szerint pedig a legjobb, az A kategóriába fognak tartozni. Ez azt jelenti, hogy ekkortól a C kategóriás, átlagosnak számító lakóházaknál 60 százalékkal kevesebb energiát igényelnek.

S hogy milyen négyzetméteráron építtethetünk ilyen kedvező adottságú könnyűszerkezetes otthont? A Makész adatai szerint a helyszíni szerelésű favázas-fémvázas szerkezetű épületek már bruttó 130-160 ezer forintos négyzetméteráron megrendelhetők, míg a nagypaneles technológiájúak négyzetméterára 150-220 ezer forint között szóródik. A gerendaházak ára 250 ezer forint/négyzetméter, a dupla boronásaké pedig 280 ezer forinttól indul. Kárpáti szerint májustól átlagosan 3-6 százalék áremelkedés várható a könnyűszerkezetes házak szegmensében, a fokozott hőszigetelésű épületeknél pedig még ennél is nagyobb lehet a drágulás.

Egyik újdonsága a könnyűszerkezetes házak piacának a most zajló Construmán bemutatott dupla boronás gerendaház technológiája, amely "Újdonság Díj"-at kapott. Egy hazai cég - éppen a fokozódó műszaki hő- és páratechnikai követelmények miatt - fejlesztette ki egyik egyetemünkkel közösen. Lényege, hogy a speciális, dupla boronafalat egymáson vízszintesen elhelyezett gerendákból alakítják ki, a sarkokon összelapolt kötésekkel, melyet a legkorszerűbb német technológiával készítenek el.

A dupla boronafal ugyan önmagában nem új keletű, de a fogadószinthez, födémhez, tetőhöz való kapcsolódása, csomópont-kialakítása olyan rendszert tesz lehetővé, ahol a lakóteret megszakítás nélküli hőszigeteléssel veszik körül, lehetővé téve ezzel a lakóépület hőhídmentessé válását. Ez nemcsak az ott élők komfortérzetét javítja, de a lakóépület energiafogyasztása is kisebb lesz.

Forrás: Napi Online