Miskolci romák százai előtt nyílhat meg újra Kanada

Akt.:
Andreáéknak szép emlékeik vannak Kanadából
Andreáéknak szép emlékeik vannak Kanadából - © Fotó: Magócsi Márton | abcug.hu
Miskolc – A kanadai kormányon múlik, hogy miskolci romák százai adhassák be újra menedékkérelmüket. Egy kanadai civil szervezet ugyanis jogorvoslatot követel nevükben, amiért hanyag ügyvédjeik miatt korábban elbuktak a menekültügyi eljáráson. A kanadai állam által fizetett három kontár ügyvéd a kérelmek 90 százalékát kezelte, amelyek nagy része elutasítással végződött. Volt, aki a két éves kanadai tartózkodása alatt mindössze egyszer találkozott jogi képviselőjével. Neuberger Eszter cikke az Abcúgon.

Egy kanadai civil szervezet azért lobbizik, hogy azok a roma menedékkérő családok, akik kontár ügyvédjük miatt nem részesülhettek a jog szerint mindenkinek járó fair eljárásban, újból beadhassák menedékkérelmüket. Az ügyet az nyitotta meg újra, hogy hasonló okokból februárban egy magyarországi roma családnak, Pusuma Józsefnek, feleségének: Daróczi Tímeának és kislányuknak, Lulunak Kanada kormánya soron kívül letelepedési engedélyt adományozott.

A család esete kivételes, hiszen Torontóban egész társadalmi összefogás indult a megsegítésükre, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy soron kívül visszahívásták őket Miskolcról. Azonban az ügyvédjük, Victor Hohots, és rajta kívül még két másik jogász, összesen körülbelül 600 másik menedékkérő ügyén dolgoztak 2010 és 2012 között, mielőtt fegyelmi eljárás indult volna ellenük, amelynek során bebizonyosodott róluk, hogy nem végezték megfelelően a munkájukat. Egyiküknél olyan súlyos szakmai, etikai vétségekre derült fény, hogy a Law Society of Upper Canada, azaz a kanadai ügyvédi kamara visszavette a praxisát.

Járják Lyukót és a számozott utcákat

A Canadian Romani Alliance egy, a Kanadában menedéket kérő romákat segítő civil szervezet megbízott önkéntesei most Magyarországon próbálják felkutatni azokat a roma családokat, akiknek az ügyét a kontár ügyvédek vitték, tehát joggal kaphatnának egy újabb esélyt a Kanadában való letelepedésre.

abcug2

Róbertet és élettársát, Andreát, valamint Lászlót és feleségét, Anitát iskolás gyerekeikkel együtt visszaküldték Magyarországra | Fotó: Magócsi Márton

Ezek a családok fontos információforrások a szervezetnek, ugyanis a tanúságtételük alapján készít a CRA egyfajta vádiratot, az elszenvedett jogsérelmek gyűjteményét. Ezzel próbálnak majd érvelni a kormányzatnál, hogy tekintse semmisnek az érintett családok elutasító határozatait.

Megkapták:

Ha nem tetszik valami, vissza lehet húzni Kanadába!

Miskolcon, a számozott utcákban, a diósgyőri stadion melletti, felszámolás alatt álló lakótelepen lakik Oláh Róbert és családja, közvetlen szomszédságukban pedig Galamb László és családja, akiknek történetét az Abcúg olvasói már korábban megismerhették. Mindkét család 2011-ben utazott ki Kanadába, mindent felszámoltak maguk mögött – azonban menedékkérelmüket elutasították, mint akkoriban a legtöbb családét, akik abban az időszakban próbálkoztak.

abcug3

Róbert ül konyhájában a részben bontás alatt álló számozott utcák egyikében | Fotó: Magócsi Márton

Róbertet és élettársát, Andreát, valamint Lászlót és feleségét, Anitát iskolás gyerekeikkel együtt visszaküldték Magyarországra, amit akkor mindkét család nagy csapásként ért meg – hiszen visszatérve nem csak, hogy mindent elölről kellett kezdeniük, de az emigrációból való visszatérés lelki terheit is viselniük kellett. “Ha valami nem tetszik, vissza lehet húzni Kanadába!” – ilyen és ehhez hasonló félhangos megjegyzéseket kapott például Robi és családja a közértben és egyéb nyilvános helyeken. Ráadásul a gyerekeknek a kanadai oktatási rendszerben eltöltött közel két évét a magyar oktatási rendszer nem fogadta el tanulmányi évekként – így történhetett például, hogy Róbert 16 éves lánya most végzi a nyolcadik osztályt.

Alig találkoztak magyar származású ügyvédjükkel, aki sablonszerű ügyiratokat írt

Róbertet és feleségét egy Péter Iványi nevű, magyar származású kanadai ügyvéd képviselte a menedékkérelmük ügyében, akinek munkáját a kanadai törvények értelmében nem Róberték, hanem az állam fizette. “Nekünk a rokonaink ajánlották Iványit, az ő neve nem szerepelt az ajánlott ügyvédek listáján, amit az országba érkezésünkkor kaptunk a szociális munkásoktól” – magyarázta Róbert, de mint mondta: Iványihoz leginkább azért ragaszkodtak, mert magyar származása és a már Kanadában élő rokonság ajánlása miatt úgy érezték, jobban megbízhatnak benne.

abcug4
Kanadai ügyvédjük emailjeit keresi vissza Róbert és Andrea | Fotó: Magócsi Márton

Azonban Oláh Róbert és élettársa, Andrea most már úgy látják, hogy az ügyvédjük gondatlanul végezte a munkáját, és ez alaposan közrejátszott menedékkérelmük sikertelenségében. A házaspár azonban csak jóval később, már a hazautazásuk után jutott erre a következtetésre, amikor Iványi több, szintén elutasított ügyfelével találkoztak és cseréltek tapasztalatot – újfent Miskolcon.

A tárgyalásunk előtt mindössze egyszer találkoztunk az ügyvédünkkel, amikor is 15 percben próbált felkészíteni minket arra, hogy mit mondjunk, hogyan viselkedjünk – magyarázta Róbert. A családfő leginkább azonban azt kifogásolta, hogy fogalmuk sem volt róla, mi szerepel az ügyiratukban indoklásként, miért kellett menekülniük Magyarországról.

abcug5

Kanadai emlékek a falon Róbertéknál | Fotó: Magócsi Márton

“Egyszer az elején megkért minket Iványi, hogy írjuk le az egész történetünket, amit ő aztán lefordított angol nyelvre, a fordításért pedig 130 dollárt kért” – mesélte tapasztalatait Róbert, aki viszont azt már nem tudta meg, hogy a vallomásuk végső változatába az általuk leírtakból mi került bele. “Csak mikor később, már Magyarországon egy ismerősünk nagyjából lefordította nekünk a szöveget, akkor tudtuk meg, hogy a Jobbikot, a Magyar Gárdát és a statisztikákat ugyan szépen leírja a jelentés, de a mi személyes tapasztalatainkat a romaságunk miatti diszkriminációról, amiktől hiteles lett volna a dolog, nem írta bele. Ez szerintem valami sablonszöveg lehetett” – magyarázta Róbert.

Az első kör ingyen van, de a fellebbezés megfizethetetlen

Hasonló problémáik voltak Dzavit Taheri nevű ügyvédjükkel Galamb Lászlóéknak. Taherit szintén egy már korábban Kanadába költözött ismerős roma család ajánlotta Lászlónak és Anitának. Az ügyvédi segítségért nekik sem kellett fizetniük, azonban Galambék tapasztalata az volt, hogy előszörre szinte mindenki kérelmét elutasították akkoriban. “Fellebbezni lehetett volna, de azért súlyos összegeket kellett volna már fizetnünk az ügyvédünknek: úgy 3000 dollárt” – mondta László, akinek feleségével négy gyereküket kellett keresetükből eltartania, tehát nem tudta volna ezt az összeget kifizetni.

abcug6

Lászlónak és Anitának egy korábban kiköltözött ismerős család ajánlotta az ügyvédet | Fotó: Magócsi Márton

Galambos Lászlóék így elálltak a fellebbezéstől, és úgy döntöttek, inkább igénybe veszik a kanadai állam biztosította úgynevezett újrakezdési támogatást – azaz családtagonként 1500 dollárt, amelyet Magyarországra visszatérve lakáscélokra fordíthatnak a támogatottak. Hiába újították azonban fel a számozott utcákbeli lakásukat, lehet, hogy nemsokára költözniük kell – az idén januárban lejárt bérleti szerződésüket ugyanis nem hosszabbította meg az önkormányzat.

A számozott utcákban lévő házak ugyanis továbbra is felszámolás alatt állnak – a kilakoltatási moratórium márciusi lejártával újra elindultak a kilakoltatások -, és bár mostanra biztossá vált, hogy több házat meghagy és felújíttat a város, azt még senki sem tudja, hogy kik, mi alapján, és mikor költözhetnek majd be ezekbe. Lászlóék már többször fordultak levélben is a városvezetéshez, hogy megtudják, mi vár rájuk és segítséget kérjenek – eddig nem jártak eredménnyel.

abcug7

Nem tudni, meddig maradhatnak itt Lászlóék | Fotó: Magócsi Márton

Eljátszották a fejem felett az esélyeimet.

A tehetetlenség mellett leginkább csalódottságot éreznek most azok a roma családok, akik még 2010-2011 környékén próbálkoztak sikertelenül a kanadai letelepedéssel, amikor azt látják, hogy a Kanadáig vándorló miskolci romák közül sokan gond nélkül megkapják a tartózkodási engedélyt a tengerentúli országban. “Mindeközben mi ugyanabban a kilátástalan helyzetben maradtunk itt, mint ami elől ők elmenekültek, ráadásul úgy, hogy nekem – nem tudom máshogy mondani – eljátszották a fejem felett az esélyeimet” – utalt arra Oláh Róbert, hogy véleménye szerint a hanyag ügyvédek miatt nem maradhattak Kanadában.

Ha a Canadian Romani Alliance sikerrel lobbizik Kanadában, azoknak a miskolci roma családoknak, akik be tudják bizonyítani, hogy jogsérelem érte őket, talán lesz lehetőségük újra beadni a menedékkérelmüket. Ez azonban csak részben megoldás a helyzetükre, ugyanis ez a lehetőség még egyáltalán nem jelentené azt, hogy meg is kapják a letelepedési engedélyt, amit Pusuma József és családja soron kívül megkapott. Az új procedúrának megint lehet negatív döntés a vége, ezt pedig már sem az Oláh, sem a Galamb család nem szeretné még egyszer átélni.

abcug8

Lászlóék lánya feledkezik a telefonjába | Fotó: Magócsi Márton

“A gyerekeim, mikor beszéltünk nekik erről, elkezdtek kérdezgetni: de mi van, ha megint vissza kell majd jönnünk. Többször már nem játszhatom el ezt velük. Nagyon vágyódunk vissza, de most már a bizonytalanba nem fogunk belevágni. Csak akkor mennénk, ha itthonról el lehetne ezt intézni, és csak akkor kimenni, amikor már biztos, hogy maradhatunk.” Ezt válaszolta Oláh Andrea arra a kérdésre, ha kapnának még egy lehetőséget egy új eljárás lefolytatására, kiutaznának-e ezért újból Kanadába.

“Mind a hatan biztos nem mennénk egyszerre, úgy sokkal nehezebb az egész. Ha lenne lehetőségem, kiutaznék, és majd amikor annyi pénzt megkerestem, amiből a családom is kényelmesen elkezdheti kint az életét, akkor utánam jöhetnének.” Így képzeli el Galamb László a lehetőségeiket, ha valamilyen csoda folytán újra próbálkozhatnának Kanadában.

Eddig csak az érintettek töredékét sikerült megtalálni

“Ez egy hosszú harc lesz, és kicsi az esély, hogy megnyerjük – de ha mégis, az egyedülálló eredmény lesz” – mondta az Acúgnak Csányi-Robah Gina, a Canadian Romani Alliance munkatársa, aki jelenleg Vancouverben segíti a Kanadában regisztrált roma menedékkérőket, és foglalkozik a fent bemutatott üggyel.

abcug9

Patak a számozott utcáknál Miskolcon | Fotó: Magócsi Márton

Csányi-Robah Gina elmondta, hogy elsősorban három ügyvéd – Victor Hohots, Jászi Erzsébet és Farkas József – ügyfeleinek van esélyük valamilyen jogorvoslatra: ők voltak ugyanis azok az ügyvédek, akiknek a Law Society of Upper Canada felfüggesztette a praxisát. Az illetők főleg az országba érkező menedékkérők átmeneti szállásain, az úgynevezett shelterekben toborozták ügyfeleiket, óriási sikerrel: az ügyek 90 százalékát ez a 3 ügyvéd vitte végig.

“A becsült 600 érintett ügyfélből mindössze úgy 60-at sikerült eddig megtalálni, ami nagyon kevés” – mondta Csányi-Robah. A legnagyobb akadály a CRA munkatársa szerint az, hogy az érintettek nagy része a nyelvi korlátok és saját jogaik ismerete miatt nem is értesültek az új lehetőségről – de sokan valószínűleg egyszerűen csak belenyugodtak a helyzetükbe. “Teljesen érthető, hogy belefáradtak a harcba, és nem akarják családjaikat kitenni semmiféle huzavonának” – mondta Gina Csányi-Robah.

abcug91

Szentkép családi fotókkal Lászlóéknál | Fotó: Magócsi Márton

A jogvédő erős szimbolikus gesztusként értelmezi, hogy a kanadai kormány visszahívta az országba Pusuma Józsefet, Daróczi Tímeát és kislányukat. De ugyanakkor kivételesnek is, mivel a döntés a Trudeau-kabinet egyik államtitkára javaslatára született, aki épp Torontónak abból a városrészéből származik, ahol a Pusuma család három éven keresztül élt egy templomba zárkózva, hogy a kitoloncolást elkerüljék.

“Ez a véletlen egy áldás volt a család számára, de nem valószínű, hogy közvetlen hatással van azoknak a miskolci romáknak az ügyére, akik most próbálnak letelepedni Kanadában” – mondta Gina Csányi-Robah.

Neuberger Eszter | abcug.hu


Helyreigazítás

2016. 03. 21-én megjelent, “Miskolci romák százai előtt nyílhat meg újra Kanada” című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy Péter Iványi magyar származású kanadai ügyvéd gondatlanul végezte munkáját ügyfele, Oláh Róbert és családja menedékkérelmi ügyében.

Cikkünkre reagálva Péter Iványi levélben azt írta: a cikkben leírtakkal ellentétben neve szerepel a kanadai állam jogsegélyalapja által biztosított ügyvédi listán, és a menedékkérelmi eljárás keretében a hatóságoknak beadott szövegek fordításáért sem kért pénzt Oláh Róberttől és élettársától. Továbbá Oláh Róberték állításával szemben közölte: kihallgatásuk előtt 15 perc helyett órákat fektetett az Oláh család felkészítésébe, irataik áttekintésébe.

Hangsúlyozzuk, Péter Iványi neve nem szerepel a Law Society of Upper Canada, a kanadai ügyvédi kamara által felfüggesztett ügyvédek között.

Az érintettől és az olvasóktól ezúton kérünk elnézést.


Helyreigazítás 2.

2016. 03. 21-én megjelent, “Miskolci romák százai előtt nyílhat meg újra Kanada” című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy Dzawit Taheri kanadai ügyvéd gondatlanul végezte munkáját ügyfele, Galamb László és családja menedékkérelmi ügyében.

A cikkünkben leírtakkal ellentétben Dzawit Taheri a menekültjogi ügyvédek etikai kötelezettségeit teljesítve biztosította a megfelelő felkészítést Galamb László és családja számára a kihallgatásuk előtt, részletes történetüket pedig magyarra lefordítva elolvashatták és kiegészíthették annak beadása előtt a család tagjai.

Hangsúlyozzuk, Dzawit Taheri neve nem szerepel a Law Society of Upper Canada, a kanadai ügyvédi kamara által felfüggesztett ügyvédek között.

Mindkét érintettől és az olvasóktól ezúton kérünk elnézést.