Miskolci Múzsa Díj – “Mindig ott szerepel, hogy miskolci vagyok”

Szabó Balázs
Szabó Balázs
Miskolc – Szabó Balázs orgonaművészt Hollandiában értük el, ahová doktorija átvételére utazott.

– Nagy örömet, nagy meglepetést szerzett és jólesett – válaszolta arra, miként fogadta a hírt, hogy sokadik díjaként, ő 2015 Miskolci Múzsa Díjasa. – Abban tér el az eddigi díjaimtól, hogy úgy gondolom, ezt kimondottan a Magyarországon eltöltött művészeti tevékenységemért, ezen belül is a miskolciért kaptam. Kevés időt tudok otthon eltölteni, s mégis egy díjjal jutalmazták!

Tudakoltuk, milyen alkalma nyílik arra, hogy külföldön úgymond Miskolc imá­zsát erősítse, miskolci voltát hangoztassa.

– Az írott sajtóban a koncertek beharangozójában mindig ott szerepel, hogy miskolci vagyok. A koncertek környékén gyakran készítenek velem interjút, így élő szóban is alkalmam nyílik arra, hogy hangsúlyozzam, honnan jövök, s ezzel a lehetőséggel mindig élek is. A beszélgetéseknél is felhozom, s kellemes meglepetés, hogy tudják, hol van Miskolc. Nem ritka, hogy kiderül: beszélgetőpartnereim jártak is Miskolcon. Legutóbb Münchenben keresett meg egy orgonista, aki kérdezgetett erről-arról. Kiderült, hogy 1998-ban járt a városban, sőt koncertet adott a Jezsuita templomban. Ráadásul én akkor, a Jezsuita Gimnázium kisdiákjaként hallgattam is a játékát. A nevére nem emlékeztem, de a koncertre és az élményre igen.

Az időbeosztás adja magát

Utaltunk arra, az idei díjazott személyének ismertetésekor méltatták, mennyire sokoldalú: orgonaművész, emellett orgonaszakértő és régi billentyűs hangszerek restaurátora. Milyen időbeosztással lehet ennyi mindent ilyen színvonalon művelni?

– Az időbeosztás adja magát: mindig a következő feladatra koncentrálok – válaszolta. A részletezésből azért kiderült, nem ennyire egyszerű a dolog.

– Egy úgymond normál életet élő emberétől leginkább abban különbözik az enyém, hogy hosszú távon nemigen lehet tervezni. A leghosszabb távú tervezést, ami olykor akár fél év is lehet, a koncertek engedik meg. Beírom a naptáramba, aztán amikor oda kerülök, akkor utazni kell. Ennek ellentéte a szakértés, ott gyorsan kell reagálni az igényekre: ha szólnak, mennem kell. Amiből pedig nem lehet engedni, az a tanítás. Annak megvan a heti ritmusa, az érinthetetlen.

Érdeklődtünk arról is: noha maga a műsor jobbára a díjazottak számára is meglepetés, ő maga fel kíván-e lépni a díj­átadó gálán, megajándékozván ezzel az őt ünneplőket.

– Egyelőre egyeztetés alatt áll. Mindenesetre jelezték, hogy nem elvárás a születésnapostól, hogy megsüsse a maga tortáját – válaszolta a díjazott.

Arra is választ kerestünk, kiket hív meg.

– Annyira friss még a híre, hogy ezzel kapcsolatban csak cikáznak a fejemben a gondolatok. A családomon és a közeli jó barátaimon túl szeretném, ha azok is jelen lennének, akik a munkám, a tevékenységeim, a szakmai kapcsolataim részesei.

ÉM-SzK