Miskolci Képeslapok: a Berzeviczy Gergely Szakképző Iskola

Miskolci Képeslapok: a Berzeviczy Gergely Szakképző Iskola
Miskolci Képeslapok: a Berzeviczy Gergely Szakképző Iskola
Miskolc – A Berzeviczy Gergely Szakképző Iskola az ország egyik legrégebben működő középfokú kereskedelmi szakközépiskolája. Ünnepélyes megnyitójára 1886. szeptember 11-én került sor. Az elmúlt 120 év alatt az intézmény életét a folyamatos változás, az újabb és újabb képzési formák jellemezték.

A kezdet kezdetén kamarai-városi finanszírozású fiúiskola 1894-től állami tulajdonba került. (A nők kereskedelmi képzése ekkor csak tanfolyam keretében zajlott.) Az első 20 évben iskolánknak az Erzsébet-téri, majd a Kun József utcai épület adott otthont.

Az első világháborút követően a miskolci Felső Kereskedelmi Fiúiskola Magyarország egyik legnagyobb kereskedelmi középiskolájává vált, ahová a város és a környék kereskedődinasztiái előszeretettel íratták be gyermekeiket. De ide jelentkeztek azok is, akik banki, vasúti, közgazdasági szakembernek készültek. Népszerű volt az iskola, mert legfőbb feladatának mindig azt tekintette, hogy a szakmai elméleti ismereteket és az általános műveltséget egyszerre biztosítsa növendékei számára. A cél megvalósítását akkor is, később is neves tanáregyéniségek segítették, akik tankönyvek írásával, a helyi szakmai szervezetek munkájában való részvétellel vívtak ki elismerést mind maguk, mind pedig iskolánk számára.

1925 és 1949 között az iskola Deák Ferenc nevét viselte, majd 1961-ben felvette a reformkori magyar közgazdász, Berzeviczy Gergely nevét. Az intézmény az 1940-es évektől sokat változott, a képzési rendszere folyamatos fejlődésen ment keresztül. Mivel a helyi vállalatokkal, kereskedőkkel fennálló kapcsolata mindig nagyon szoros volt, a tantestület jól láthatta, hogy milyen képesítésű szakemberekre van igény, és lehetőségeihez mérten próbált igazodni ezekhez az elvárásokhoz. Ezért került sor a felnőttoktatás, avagy a nyári szakmai gyakorlatok bevezetésére; újabb és újabb tantervek kidolgozására.

1948 után az akkori oktatáspolitika az ország kereskedelmi középiskoláit kereskedelmi gimnáziummá, két év múlva közgazdasági középiskolává, s újabb egy év múlva az immár koedukált iskolánkat közgazdasági technikummá nyilvánította. (1953-67 között Közgazdasági Technikum Kereskedelmi Tagozataként működtünk.)

Nagy fordulatot jelentett az iskola életében, amikor a hagyományos kereskedelmi képzés mellett előbb a levelező, majd a nappali tagozaton (1968-ban) bevezettük a vendéglátó szakképzést. A képzés komoly hiányt pótolt a régióban, mert nemcsak Borsod megyében, de egész Észak-Magyarországon sem volt ilyen jellegű oktatás, így beiskolázásunk több megyére is kiterjedővé vált.

Az 1989-90-es politikai rendszerváltást követő gazdasági-társadalmi változások, a piacgazdaságra való visszatérés új elvárás volt számunkra, hiszen az általunk oktatott szakmákban történt meg leghamarabb a privatizáció, a nagy kereskedelmi, vendéglátó vállalatok helyett hirtelen kisvállalkozások jelentek meg a piacon, akik másféle tudást vártak el a nálunk végzett tanulóktól, mint eddig.

Forrás: http://www.berzeviczy.sulinet.hu/



A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .






hirdet�s