Állatkertek napja augusztus 9-én

Akt.:
Állatkertek Napja
Állatkertek Napja - © Fotó: Ádám János
Valószínűleg az olvasók nagy többsége számára nem teljesen érthető, hogy mi is ez a nap. De mielőtt erre a kérdésre válaszolnánk, ugorjunk egy kicsit az időben, térjünk vissza emberré válásunk kezdetéhez. Molnár Attila írása

Amikor az evolúció következményeképpen kialakult az emberiség, abban az időben még abszolút a természet része volt az ember. Mindennapjaiban a természetet alkotó élő és élettelen közeg vette körül, így számára a különböző növények és állatok nemcsak természetesek voltak, hanem pontosan ismerte viselkedésüket, előfordulási helyüket, illetve használhatóságukat. Ha nem így lett volna, akkor ez a cikk sem születhetett volna meg. Hiszen eleinknek a kezdetekben pontosan ismerniük kellett az állatok viselkedését ahhoz, hogy vadászat során táplálékot szerezhessenek, illetve tudniuk kellett az őket körülvevő növényvilág használhatóságát, mi az, ami mérgező, illetve mi az, amit táplálékként minden veszély nélkül fogyaszthatott. Az emberiség fejlődése folyamán egyre jobban elszakadt a természettől, és az általa megalkotott mesterséges szigeteken (városok, falvak) élte élete nagy részét. Egyre jobban elveszítve a természettel kapcsolatát, ennek következményében nagyon sok értékes tudás és tapasztalat a feledés homályába merült. A mindennapjainkban megfigyelhető, hogy egyre fokozottabb igény merül fel a természeti elemek lakóövezetbe történő visszacsempészésére, gondolunk itt a különféle társállatok tartására, illetve szobanövényeink vagy udvaraink nem közvetlen fogyasztás céljából ültetett növényeire. Ez is azt jelzi számunkra, hogy elemi erővel ragaszkodunk az ősi kapocshoz a természettel. E rövid bevezető után térjünk át az állatkertek napjának kialakulására, és hogy miért pont augusztus 9-én ünnepli az állatkerti világ önmagát.

Az első valódi állat­kertnek a 3000 évvel ezelőtt a kínai császár által létrehozott állatgyűjteményt tekintjük.

Miért pont augusztus 9-e?

1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit elsőként a Fővárosi Állat- és Növénykert, ezzel elindítva a hazai állatkertészeti kultúrát, valamint intézményrendszerének kialakulását. Ma jelenleg hazánkban összességében 14 olyan intézmény van, melyet állatkertként definiálhatunk. Budakeszi Vadaspark; Debreceni Állatkert, Növénykert és Kultúrpark; Fővárosi Állat- és Növénykert; Jászberényi Vadaspark; Miskolci Állatkert és Kultúrpark; Nyíregyházi Állatpark; Pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium; Szegedi Vadaspark, továbbá a győri Xantus János Állatkert, és ide sorolható még a Budapesti Tropikárium és a Veresegyházi Medvepark is.

Fotó: Ádám János Fotó: Ádám János ©

Nézzük most röviden az állatkertek kialakulásának fejlődését. Tulajdonképpen az állattartás, későbbiekben háziasítás kezdetének tekinthetők „az állatkertek”, hiszen egykoron őseink vadon élő állatok befogásával, tartásával próbálkoztak, hiszen még abban az időben nem voltak háziállatok. Az első valódi állatkertnek a 3000 évvel ezelőtt a kínai császár által létrehozott állatgyűjteményt tekintjük, amelyet a császár Az élet kertjének nevezett el. De hogy ne nagyon kalandozzunk el, az első európai állatkert létrehozása szintén császári gondolat volt, eredetileg I. Ferenc német-római császár reggelizőpavilonját vették körül különböző vadon élő állatok kifutói. Az uralkodó 1752-ben úgy döntött, hogy megnyitja a gyűjteményt és az emberek számára látogathatóvá tette. Majd ezt követően Európa-szerte megkezdődött az állatkertek létesítésének folyamata. Ma becslések szerint a világon több mint 1000 állatkert működik, mely évente több milliárd látogatót fogad.

Így mint kedves olvasó láthatja, az állatkertek napja – melyet a magyar állatkertek tartanak számon – a Fővárosi Állat- és Növénykert megnyitásának napjával esik egybe. Kívánok minden állatkert-látogatónak kellemes időtöltést, hasznos tapasztalat- és ismeretszerzést az állatkertekben, különös tekintettel a Miskolci Állatkert és Kultúrparkra.

– ÉM –



Miskolc.
BOON.HU






hirdetés