„Teljesült elődöm kívánsága: kiváló, lelkiismeretes kollégáim vannak…”

Dr. Répássy Árpád: „Fontos mutató, hogy több ügyet fejeztünk be tavaly, mint amennyi érkezett, azaz sikerül csökkenteni a hátralékainkat...”
Dr. Répássy Árpád: „Fontos mutató, hogy több ügyet fejeztünk be tavaly, mint amennyi érkezett, azaz sikerül csökkenteni a hátralékainkat...” - © Fotó: ÉM
Miskolc – Az elnök büszke arra, hogy az ítélkezési munka az egyik legjobb az országban.

Dr. Répássy Árpád valamivel több mint egy esztendeje tölti be a Miskolci Törvényszék elnöki posztját. Hivatalba lépése után beszélgettünk az újdonsült elnökkel. Akkor a következőképpen fogalmazta meg alapelveit: „tisztesség, hit, igazságosság és emberségesség.” Az első esztendőt egy újabb beszélgetéssel értékeljük…

Jó pár hét eltelt a szokásos, hivatalos értékelés óta. Mit emelne ki belőle?

Dr. Répássy Árpád: Tavasszal – annak rendje és módja szerint – megtörtént a Miskolci Törvényszék elmúlt esztendejének értékelése. Az értékelés legfőbb fóruma az összbírói értekezlet. De készült az egy évről egy kiadvány is, amelynek előszavában leírtam, hogy az én elődöm a törvényszéki elnöki poszton, dr. Sisák Péter a korábbi beszámolójában azzal adta át a képzeletbeli stafétát az akkor személyében még nem ismert utódjának, hogy azt kívánja: ugyanolyan lelkiismeretesen és kiválóan dolgozó kollégái legyenek az új elnöknek, mint neki voltak. A legeslegfontosabb mérleg, amelyet nem egyszerűen 2016-ról, hanem inkább a törvényszéki elnöki hivatalban töltött első évemről vonni tudok, hogy elnök úr kívánsága teljes mértékben teljesült. Ez azért is lényeges, mert egy ilyen mértékű intézmény élén a vezetőváltásnak vannak kockázatai. Úgy a dolgozói lélektan szempontjából, mint a vezetői igazgatási szint szempontjából. Úgy látom, hogy ezeken a kockázatokon gördülékenyen sikerült túl lennünk. Az első év szempontjából – azt gondolom – ez a legfontosabb eredmény. A törvényszéki munka törvényesen zajlik. Az időszerű, megalapozott és jogszerű ítélkezés továbbra is sziklaszilárd lábakon áll. Hatékony a működésünk. A gazdálkodásban a hatékonyságon túl is sikerült eredményeket elérni, nincs például olyan járásbírósága a törvényszéknek, ahol tavaly valamilyen fejlesztés ne valósult volna meg. Ezek részben épületfelújítások, részben a biztonságot szolgáló fejlesztések, részben pedig az ügyfelek és a dolgozók komfortérzetét javító beruházások voltak.

Ön mondta, hogy a bíráskodást az ítélkezés minősíti. Ha az ítélkezési mutatók jók, akkor nem lehet sok gond. Mit mutatnak a mutatók?

Dr. Répássy Árpád: Nem lehet elégszer ismételni, hogy a Miskolci Törvényszék Magyarország harmadik legnagyobb igazságszolgáltatási szervezeti egysége. Majdnem 700 dolgozóval működünk, közülük mintegy 170-en bírók. Ügyforgalmunk esztendők óta 90 és 100 ezer között mozog. Fontos mutató, hogy több ügyet fejeztünk be tavaly, mint amennyi érkezett, azaz sikerül csökkenteni a hátralékainkat. Ez pedig az időszerűség igazi forrása. Ebben jók vagyunk. Nagyon jól szerepeltünk az országos szintű Szolgáltató Bíróság Programban, amelynek célja a régebbi ügyek számának csökkentése volt. Azzal, hogy 44 százalékkal csökkentettük a két éven túli ügyeink számát, a második helyen végeztünk. Ezt az eredményt nagyon köszönöm a kollégáimnak. Az ügyforgalmi adatok közül kiemelkedő, hogy az ügyeink 90 százalékát egy éven belül be tudjuk fejezni. Ez nagyon lényeges, mert alapvetően mutatja, hogy – mint már említettem – az ítélkezésünk időszerű. A megalapozottság, azaz a szakmai színvonal első minőségellenőre mindenképpen a fellebbezési arány. Azaz, hogy milyen arányban gondolják a döntésekkel érintettek, az abban részesek, hogy az adott elsőfokú döntés – nem jogászosan fogalmazva – jó-e vagy sem. Ebben 82 százalékos eredményt értünk el, azaz 100 ügyből 82 esetben jogerőre emelkedett az ítélet. Ha ehhez azt is hozzávesszük, hogy a büntetőszakban általában is sokkal nagyobb az átlagnál a fellebbezési hajlandóság, akkor még nagyobb eredménynek tekinthetjük az elért eredményt. Megjegyzem, hogy ez nem minősíti a büntető ügyszakot, mert ott olyan fajsúlyú ügyek vannak, ahol – úgyis fogalmazhatok – kötelező a fellebbezés. Összességében büszke vagyok arra, hogy ítélkezési munkánk továbbra is az egyik legjobb az országban.

Az Országos Bírói Hivatal több országos programot is indított. Ezekben milyen eredménnyel szerepelt a Miskolci Törvényszék?

Dr. Répássy Árpád: Igen. Itt van például a tanúvédelmi, áldozatvédelmi program, amelyben például 2015-ben 1500 környékén volt a gondozottak száma, míg tavaly több mint 2600. Ez két dologra is visszavezethető. Egyrészt jobban reklámozzuk a programot, azaz igyekszünk megismertetni a lehetséges érintettekkel. Ez ugyanis egyik fél számára sem kötelező, de az volt a tapasztalatunk, hogy sokan azért nem veszik igénybe, mert nem tudnak róla. Ezért próbáljuk a lehető legtöbb fórumon megismertetni, hogy lássák, van ilyen intézmény, amely adott esetben tud segíteni a tanúk és áldozatok jogainak érvényesítésében, és abban is, hogy a velük kapcsolatos eljárás számukra a legkisebb pszichés károsodással járjon.

Van peren kívüli egyezségi lehetőség is. Sokan élnek vele?

Dr. Répássy Árpád: Nagy eredményeket értünk el a közvetítői eljárásokban, két és félszeresére emelkedett az ilyen ügyek száma. Ebben nagy szerepe van a bírói egyéni elkötelezettségnek és annak, hogy megfelelő érzékenységgel és intenzitással ajánlja az ügyfeleknek ezt a lehetőséget. Ez azért nagyon lényeges, mert sokszor bebizonyosodott igazság, hogy a viták rendezésének legjobb és legmegnyugtatóbb módja az egyezség. Így van a legnagyobb esélye annak, hogy a vitában érdekelt felek a lehető legnagyobb elégedettséggel zárhatják a konfliktusukat.

Különösen ügyelnek arra, hogy a perekben érintett gyerekeket minél kevesebb negatív hatás érje.

Dr. Répássy Árpád: Ma már hat kifejezetten erre a célra kialakított, gyermekbarát meghallgatószobánk van szerte a megyében. A kihasználtságuk nagyon nagy, és nagyon nagy mértékben büntetőügyekben használjuk. Tavaly 163 esetben használtuk a szobákat. Ez azért elkeserítő adat, mert egyetlen ilyen ügy sok. Jobb lenne, ha pókhálók szőnék be ezeket a szobákat, mert ha egyet kinyitunk, akkor az azt jelenti, hogy egy gyermekkel valami rossz történt. De szükség van rájuk, és mi azt tudjuk tenni, hogy arra törekszünk, hogy a lehető legkisebb traumát okozza az eljárás a gyerekeknek, akik egy-egy ügyben bármilyen módon is részesek.

Szinte egymást érik az olyan programok, amelyek a törvényszéki munkát igyekeznek megmutatni a fiataloknak.

Dr. Répássy Árpád: Hivatalosan Nyitott Bíróság Programnak nevezzük ezt. Számomra csodaszámba megy, hogy kollégáim, akik ezzel rendes napi munkájukon túl foglalkoznak, képesek ennyi munkát még bevállalni és elvégezni. Elég, ha elmondom, hogy 33 iskolával vagyunk kapcsolatban, 119 rendezvényünk volt és több, mint 5500 diákhoz jutottunk el tavaly. Csak az összehasonlítás végett teszem hozzá, hogy 2015-ben kicsivel 3000 fölött volt ez a szám. Azok a fiatalok, akikkel ilyen módon találkozunk, nemcsak hallgatóságként vesznek részt a különböző rendezvényeken, hanem maguk is beszélnek, szerepelnek. Tőlük így nagyon sok információhoz, visszacsatoláshoz jutunk. Arra is lehet következtetni, hogy a jövőben milyen, őket érintő jogsértések fordulhatnak elő. Példaként mondanám az internet veszélyeit. Ami akár három évvel ezelőtt egy 17 éves diák számára érdekes volt, az ma már nem az. Az internet lépett az első helyre. Próbálnak a maguk módján nem áldozatokká válni. Azt is látjuk, hogy sokkal tudatosabban állnak ehhez a dologhoz, mint ahogy azt a szülők gondolják. Próbálunk eljutni minél több fiatalhoz és segíteni számukra többek között az internet veszélyeire való felkészülésben. Párbeszédben vagyunk mindezek által az iskolákkal és a diákokkal, és nem a pulpitusról akarjuk megmondani a „tutit”, nem kioktatunk, hanem segítünk.

Miként tudnak még tájékozódni arról, hogy az emberek mennyire elégedettek a törvényszék munkájával?

Dr. Répássy Árpád: Tavaly kezdtük el az ügyfél-elégedettségi felmérést, amely anonim kérdőíves formában történik. A lényeg az volt, hogy bárki úgy mondhasson rólunk véleményt, hogy a bíróság egyetlen dolgozója se legyen abban a helyzetben, hogy beazonosíthassa a véleményt adót. A kérdőíveket kihelyeztük, azokat elveheti bárki, kitöltheti és vannak gyűjtőládák, amikbe be lehet dobni. Ezeket havonta összesítjük és a szervezeti egységek vezetői beszámolnak nekem, hogy mik az aktuális tapasztalatok. Örömmel vettük tudomásul, hogy tavaly 514 kérdőív érkezett és közülük mindössze 4 minősített bizonyos működési elemeinket elégtelenek. De az ügyfelek több mint 90 százaléka jóra, kiválóra értékelte a munkánkat. Köszönöm a kitöltőknek, hogy ezzel is hozzájárulnak a fejlődési lehetőségek feltárásához.

Mi a helyzet a belső elégedettséggel, a dolgozói elégedettséggel?

Dr. Répássy Árpád: Nagyon fontos dologról van szó. Különböző módokon próbálunk előrelépni ezen a területen. A képzési lehetőségekben például nagyok az eredményeink. A különböző szintű képzéseken összességében 1700-an vettek részt. Ezek nagyban segítik az ítélkezéssel kapcsolatos munkát. Igyekszünk a bíróság falain kívüli tanulási lehetőségeket is a lehető legteljesebb mértékben támogatni. Kiemelném az elektronikus kommunikációval kapcsolatos képzést. Ennek meghatározó a szerepe, és a lehetőségek egyre bővülnek. A képzésben, önképzésben persze meg kell találni az egyensúlyt, hogy egyik se menjen azért a munkavégzés rovására. A Fenntartható Fejlődés Program egyébként nagyon sok olyan innovációt tartalmaz, amely a dolgozói elégedettséggel kapcsolatos. Az egészségmegőrzés, sportolási lehetőség egész sora adott. A közösségi rendezvényeink is az elégedettséget szolgálják, köztük több nagy tradícióval rendelkező is van.

Sok változást kell követnie tehát a dolgozóknak. Úgy tűnik, az elektronikus kommunikáció az egyik legnagyobb falat.

Dr. Répássy Árpád: Az elektronikus kommunikáció egyelőre a polgári szakban működik. Az első tapasztalatokról el kell mondanom, hogy sokkal több problémára számítottam. Ez nem kis részben annak is köszönhető, hogy a törvényszékeken egy külön munkacsoport foglalkozik ezzel. A csoport napi szinten figyelemmel kíséri a bírói gyakorlatot és az esetleges problémákat, és azonnal szakmai válaszokat fogalmaz meg. A megyei ügyvédi kamarával ebben a kérdésben is van egy szoros együttműködésünk, hiszen az adott ügyben eljáró ügyvédnek is jártasnak kell lennie az elektronikus kommunikációban. Közös programokon adtunk tájékoztatót a legfontosabb kérdésekről. Tavaly a polgári peres ügyek mintegy 30 százaléka érkezett ezen új formában. Ez mindenképpen a huszonegyedik század kihívása. Az a fontos, hogy egyre kevesebb legyen a papír a bírósági munkában, és hogy az új rendszerek megfeleljenek az ügyfélbarát igazságszolgáltatás valamennyi követelményének.

Névjegy

Dr. Répássy Árpád 1997 júniusában szerezte jogi diplomáját a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán.
1997. szeptember 1-jétől a Miskolci Városi Bíróságon volt fogalmazó.
2003. április 1-jén nyert bírói kinevezést az Ózdi Városi Bíróságra polgári ügyszakba.
2010. február 1-jén a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságra rendelték megyei első fokos polgári perek tárgyalására. 2010. október 15-étől a Miskolci Városi Bíróság elnöke volt. Tagja a törvényszék bírói tanácsának, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Záróvizsga Bizottságának, fogalmazói versenyvizsga bizottságnak, jogi szakvizsga bizottságnak.
2016. július 1-jén kinevezték a Miskolci Törvényszék elnökének. Megbízatása 2022. július 1-jéig szól.

Szaniszló Bálint –



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .

Miskolc.
BOON.HU






hirdetés