Széchenyi lesz majd a Földes?

By boon2
Akt.:
Földes Ferenc Gimnázium
Földes Ferenc Gimnázium
Miskolc – A gimnáziumnak csak véleményezési joga van, a közgyűlés dönt majd, változik-e a név.

Átneveznék a Földes Ferenc Gimnáziumot, vetette fel egyik levelezőnk az Agorán, az Észak-Magyarország internetes levelező fórumán.

A hír igaz, tudtuk meg Veres Páltól, a gimnázium igazgatójától. Olyannyira, hogy október 20-ai ülésükön tárgyalja is az ügyet a miskolci önkormányzat közgyűlése. A gimnázium új neve a kezdeményezők szándéka szerint Széchenyi István lenne.

– Épp ma keresett meg hivatalosan a fenntartó (azaz az önkormányzat – a szerk.), hogy a jogszabálynak megfelelően véleményezzük a névváltoztatás lehetőségét – mondta lapunknak az iskola igazgatója.

S hogy mi lehet az ügy hátterében?

1956 októberében

Veres Páltól megtudtuk, az iskola történetét kell ismerni ehhez. A Földes Ferenc nevet 1950 óta viseli az iskola, amely a hajdani református Lévay és a katolikus Fráter gimnáziumok egyesülésével jött létre, és a katolikus gimnázium épületében kezdte el működését.

1956 októberében a forradalom idején tanárai és diákjai úgy gondolták, kapjon az iskola új nevet, ekkor döntöttek Széchenyi István neve mellett. Az akkori félévi értesítőkön ez a név szerepel. Ám a téli szünet után az akkori igazgató visszaállította a Földes elnevezést elébe menvén az 1957 tavaszán megjelent jogszabálynak, amely szerint minden intézménynek vissza kellett vennie a forradalom előtti nevét.

Az akkori végzősök és még élő tanáraik 1997-ben kezdeményezték először, hogy a Földest nevezzék át (vissza) Széchenyi István Gimnáziumra. Indítványukkal a városvezetéshez fordultak, akik nem támogatták a névváltoztatást. Azzal indokolták a döntést, hogy a Földes Ferenc név márkanévvé vált, és bár a névadó életműve meg sem közelíti Széchenyiét, de olyat sem tett, ami miatt nem lenne vállalható a személye.

Emléktábla a falon

A névváltoztatást kezdeményezők megalakították az Széchenyi ’56 Emlékbizottságot. Ezek után megkeresték az iskolát –azóta is nagyon jó a kapcsolat velük, hangsúlyozta Veres Pál –, és kezdeményezésükre helyezték el azt az emléktáblát az iskolán, amely az 1956-os névváltoztatásnak állít emléket. Azóta a városi, október 23-ai ünnepségsorozat részeként minden évben meg is koszorúzzák az emléktáblát, ahogyan a gimnázium megemlékező, ünnepi hagyományai közé is bekerült az emléktábla koszorúzása. Néhány éve a bizottság újra kísérletet tett, hogy napirendre vegyék a névváltoztatást, ám a fenntartó elutasította a kezdeményezést. Most, hogy változott a város vezetése, hozzájuk fordultak a kérelemmel, nekik pedig határozott a szándékuk arra, hogy támogassák a kezdeményezést.

– A jogszabály szerint a névről való döntés a fenntartó joga, az intézménynek csak véleménynyilvánítási joga van – fogalmazott az igazgató. – Erre 15 nap áll rendelkezésünkre.

Veres Pál elmondta, az iskola alkalmazottai, diákönkormányzata, és szülői szervezete felállít majd egy bizottságot, és közösen alakítják ki véleményüket az ügyben, és ezt juttatják el az önkormányzathoz szeptember végéig.

„Ne indulatból!”

– Nagy az emocionális kötődés a régi névhez, de tiszteletben tartjuk azt a szándékot is, ami a névváltoztatás mögött áll – hangsúlyozta. – Igyekszünk rendkívül higgadtan véleményt alkotni, több oldalról megvizsgálva a kérést. Az én szándékom az, hogy ne indulatból kezeljük a problémát, hanem érveket és esetleges alternatívákat állítunk össze (hiszen 1956-ban is Szemere Bertalan neve vetődött fel először új névként), amivel igyekszünk maximálisan segíteni a fenntartó körültekintő döntését. Várhatóan a hatvan évfolyamnyi Földesben végzett, az iskola szellemiségét büszkén vállaló hajdani diák is el fogja mondani ebben az ügyben a véleményét.

Veres Pál még megjegyezte, az iskola neve egyedülálló az országban, és ezen a néven azonosítják ország és világszerte. „A névről már nem a személy jut az emberek eszébe, hanem maga az iskola, és az iskola országos, illetve nemzetközi eredményei.”

Földes Ferencről

Földes Ferenc személyét, mint az intézmény névadóját két oldalról érheti támadás. Az egyik az, hogy életműve nem összehasonlítható Széchenyi István életművével. A másik: a kommunista párton belül tevékenykedett a két világháború között, és 1950-ben felsőbb utasításra kapta az iskola a nevét. Ugyanakkor nem követett el semmi olyat, ami miatt kapcsolatba lehetne hozni a kommunizmushoz köthető későbbi rémtettekkel. Már csak azért sem, mert alig több, mint harminc évesen, munkaszolgálatosként veszett oda a II. világháborúban. Egyébként a Sorbonne-ra és a bolognai egyetemre járt, újságíróként sokat publikált a közoktatás ügyében az esélyegyenlőségről, arról, hogy minden gyereknek egyforma joga van a tanuláshoz. Az európai szellemisége, értelmiségi léte, az esélyegyenlőségről alkotott véleménye, a szélsőséges ideológiákkal való szembehelyezkedése lényegében összeegyeztethető a mai kor értékrendjével is, fogalmazott Veres Pál, a Földes igazgatója.

 

ÉM-HM



A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .

Miskolc.
BOON.HU






hirdetés