Egy hét az élet? - Juhász-Léhi István jegyzete Kezdjük ott, hogy a miskolci salakmotorosok vezetése valószínűleg már réges-régen törlesztett volna, ha lett volna, ha lenne miből. Az elmúlt években folyamatos túlélésre játszva hozták a bajnokságokat: két esztendeje “előremenekültek”, megnyerték a lengyel II. ligát, míg tavaly – “csak” – minden hétvégét túl akartak élni az első osztályban. De hát a gumik, a methanol, a versenyrendezés, az útiköltségek, és nem utolsó sorban a motorosok pénzbe kerültek, kerülnek. Az a bizonyos takaró pedig? Ki ki döntse el. Döntse el, hogy ígéretekből mit lehet csinálni.
Vannak persze olyanok, akik azt mondják, hogy minek ez? Minek csinálja Jacsó Tibor, ha nincs miből? Nem látunk a kulisszák mögé, de egy dolog bizonyosan tény! Ki lenne az az őrült, aki az elmúlt hét év munkáját, sportsikereit egyik pillanatról a másikra csak úgy sutba vágná? Másrészt, ha egy hét múlva aMiskolc Speedway bejelentené, hogy vége, akkor nem úgy menne le a függöny, mint a ’90-es években, amikor is sokan bíztak benne, hogy lesz itt még miskolci salakos élet. Ha a jövő héten leintik azt a bizonyos döntő futamot, akkor minden bizonnyal örökre megszűnne Miskolcon a salakmotorsport…
Kár lenne érte, nem soroljuk fel, hogy miért, hiszen talán még azok is kívülről tudják az elmúlt bő fél évtized sikereit, világversenyeit, akik réges rég nem voltak a Népkertben. Kár lenne, mert ismét egy olyan sportág tűnne el a süllyesztőben, amely miskolci, úgy igazán, kőkeményen. Hogy ki fog segíteni a Miskolc Speedway-nek? Jelen pillanatban az látszik biztosnak, hogy ki nem. És még itt a hétvége is, öt számot meg el lehet találni. Csak az a baj, hogy ez a mutatvány keveseknek, és ritkán sikerül… Azaz kezdhetjük elölről; egy hét. Ennyi ideje van a miskolci salakmotoros klubnak…
Utóirat: Úgy látszik, hogy vannak, akik bíznak – vagy biztatnak(?) – , hiszen a fenti sorok megírása után órákkal kiderült, hogy Ferjan Matej csak aláírt a miskolci vaspapucsosokhoz…
Utóirat 2.: Remélhetőleg egy hónap múlva nem fog esni a Népkertben.