Fülig érő száj és két sárga Zsiguli Kovács Zoltán, Holló Barnabás és Hankó László, Szabó Gábor. Amellett, hogy egy kategóriában, közel ugyanolyan autóval versenyeztek a hétvégén, az sem elhanyagolható tényező, hogy Hankó Laciék autóját is Kovács Zoli és csapata építette. Így aztán nem is hangzik rosszul, hogy mind a két célba érkezett VFTS egy “alomból” való.
“Nagyon örülök neki, hogy a legjobb ladások lettünk, az pedig külön örömteli, hogy a másik autónk Hankó Laciékkal a fedélzetén is beértek!” – jelentette ki Kovács Zoli. “Laciéknak ez volt az első éles meccsük az autóval, és azt hiszem, hogy az egy nap alatti tizenöt gyorsasági szakaszon nagyon jól vizsgáztak. Nekünk az első gyorson volt egy kis kalandunk, amikor nekünk jött egy fa, ám utána rendben voltunk. Úgy érzem, hogy az egész hétvége abszolút csapatmunka volt; nagyon köszönöm a szervizcsapatnak a vb-s munkát!”
“Fárasztó volt, de nagyon tetszett.” – nyilatkozta fülig érő szájjal Hankó Laci. “A Mitsubishi után a Lada VFTS igazi versenyautó volt, szívvel-lélekkel viselkedett. Nagyon élveztem a ladázást, bevallom hamarabb kellett volna visszaülni bele! A kalandunk? Olyan volt, mint ha kihúzták volna alólunk a talajt, eldőltünk, nem is tudom mi volt. A gyors után a navigátorommal, Szabó Gabival körbenéztük az autót, majd mondtam neki, hogy semmi nincs, ő pedig mutatta a tetőt. Hát… Behorpadva, majdnem kilyukadva, tele fahánccsal a Zsiguli teteje. De semmi gond nem volt! Nagyon boldogok vagyunk, és külön köszönöm a fiúknak a kiszolgálást. A Mecsek ralin szeretnénk indulni, addig pedig meglátjuk.”
(JLI)