Miskolc - Újra nyilvános napirenden van a diósgyőri kohászat jövőjének kérdése.
Egy éve még úgy volt, hogy komoly esély van a diósgyőri kohászat még működtethető részeinek újraindítására. Tavaly tavasszal visszalépett a potenciális befektető. Azóta csak nem hivatalos híresztelések kelnek szárnyra esetleges befektetők megjelenéséről, ám egyre inkább úgy tűnik: nem termelnének, inkább bontanák a gyárat és a bontott anyagok értékesítésével szereznének profitot. Milliárdos nagyságrendűt. Hírlik azonban az is, hogy egy – helyi szakemberekre is alapozó – befektetőcsoport újrandításra és hosszú távú működtetésre gondol és ezzel ismét munkahelyet remélhet néhány ezer miskolci acélipari dolgozó. Hogy melyik elképzelés válik valóra? Hamarosan ki kell derülnie, mert a napok, hetek, hónapok múlásával egyre csökken az esélye egy remélt működő kohászatnak.
Tavaly májusban az egyik utolsó hivatalos történés az volt, amikor munkásgyűlésen jelentették be annak a másfélszáz dolgozónak (akiket részben foglalkoztatási program keretében azért alkalmaztak, hogy az újraindításra készítség elő a gyárat), hogy felmondanak nekik. Akkor ezt nyilatkozta portálunknak a Dam 2004 Kft. felszámolóbiztosa, Perpék Ildikó: „A rendkívül rossz világgazdasági környezet ellenére reménykeltő tárgyalásokat folytattunk külföldi érdekeltségű szakmai befektetetőkkel, akik a megalapított Diósgyőr Steel Kft. projekt cégen keresztül szerződésekben vállalták a gyár újraindítását. Ez mindenkit bizakodással töltött el. A befektetőnek május 5-ig kellett volna átutalni a vételárat a DAM 2004 Kft. „fa” vagyonának kivásárlásához, ez azonban nem történt meg, mert a Diósgyőr Steel Kft. többségi tulajdonosa elállt vételi szándékától.”
Tény, hogy a diósgyőri kohászat léte-nem léte nem csupán gazdasági, hanem politikai tényező is. Az éppen hatalmon lévő erők számára mindenkor valamilyen szinten fontos volt, hogy megpróbálja kézben tartani a gyárral kapcsoltos szálakat, a mindenkori ellenzék pedig szem előtt akarta tartani az ügyeket. A tavaszi önkormányzati választások előtt a terület önkormányzati képviselőjelöltje (ma már megválasztott képviselője – a szerk.) programjának egyik legfontosabbnak elemének tartotta a DAM sorsának rendezését. Mint fogalmazott: „Nagyon bízom benne, hogy nem fajul addig a dolog, hogy a korábban befektetni vágyó véglegesen ki akarna vonulni. Én magam több befektetni szándékozóval beszéltem, és pillanatnyilag úgy érzem, hogy a energiaszolgáltatókkal való problémák vezettek a mostani helyzethez.”
A miskolci önkormányzat csütörtöki közgyűlésén is szó esett a diósgyőri kohászatról. Simon Gábor MSZP-s képviselő kérdezte a polgármestert, hogy mi a helyzet a gyár újraindításával? Ugyanezt kérdeztük mi is dr. Kriza Ákostól, aki portálunk érdeklődésére elmondta, hogy két vevőjelöltről tud, de „kérdéses, hogy a jelenlegi tulajdonos el akarja-e adni a gyárat: ez a két fél dolga”. Mint megtudtuk a polgármester diplomáciai úton, közvetítőkén próbál köztük egyeztetni, hiszen a városnak fontos, hogy a DAM újrainduljon, működjön. „A megoldás kulcsa a jelenlegi tulajdonos kezében van…” – tette hozzá a városvezető.
Szaniszló Bálint
Nem lehet versenyképes? |
|
Szondy Sándor olvasónk – eletronikus levelében – írja, hogy 30 éven át dolgozott a diósgyőri kohászatban (most 67 éves) és „szíve csücske” volt a gyár. „Én is örülnék, ha újjáéledhetne a gyár, de – és ezt sokan tudhatják – végtelen korszerűtlen volt. Úgy ragaszgatták hozzá az új létesítményeket időről-időre, de mert ezek nem úgy épültek egymás után, ahogy a termelés folyamata megkívánta, bizony gazdaságtalanná váltak. Ebből a régi gyárból versenyképeset csinálni lehetetlen…” |