Miskolc és a világ, nem szűk földúton

Miskolci? Megyei? Ezt a lapot bárhol megveszik — mondja a Műút fôszerkesztője. Zemlényi Attilával az Észak-Magyarország az Új Holnap-utód művészeti kiadvány friss száma kapcsán készített interjút. Az Észak az Új Holnapról, Műútról 2007-ben

Fél évvel ezelőtt egy zártkörű egyeztetésen együtt ültek mindazok, akiknek a neve egyáltalán felmerülhetett a témában: mi legyen a korábbi formájában elégtelenül finanszírozott, ilymódon fenntarthatatlan, ám kiadója és több pénzt ígérő támogatója által megújulásra „ítélt” helyi irodalmi -közéleti folyóirattal. Amikor nyíltan feltették a kérdést, ki vállalná a főszerkesztői posztot az ÚjHolnapnál – azaz ha lesz pályázat, ki pályázna -, egyedül Zemlényi Attila mondott hangosan és egyértelműen igent. Lett pályázat, és (csapatával háta mögött) ő nyert. Igaz – bár szó sincs a sors fintoráról – a lap, aminek immár impresszumának élén az ő neve olvasható főszerkesztőként, nem az Új Holnap címet viseli. Hanem az új stáb által választott-kért-meghatározott nevet, amely így hangzik: Műút.

Észak-Magyarország: Első hallásra érdekesen és újszerűen, mondhatni, modernül hangzik. Amikor viszont meglátom a címlapon, sajátos tipográfiájával…, szóval furcsa cím. Talán még félre is érthető.
Zemlényi Attila: Ragaszkodtam a névváltoztatáshoz, benne volt a pályázatunkban is. A lap fél évszázados története alatt túl sok név nem volt. Félreérthető? A Műcsarnokba sem megy senki asztalosmunkáért, a győri Műhely művészeti csoporthoz sem szerelőért. Bejáratott dolog a „mű” szócska használata. Egy pici gondolkodás kell hozzá. A másik tag pedig arra utal: úton lenni boldogság. Azt is kifejezi, kényelmesen járhatunk rajta, nem egy „szűk földút”. Nevén nevezve a céljainkat: helyi értékeket bemutatni, plusz a kortárs lírát és prózát, elsővonalbeli műveket.

Észak-Magyarország: Az első szám ünnepélyes bemutatóján elhangzott: szembetűnő változás a legutóbbi Új Holnap-gyakorlathoz képest, hogy erősebben van jelen a műkritika, s kevesebb tér jut a társadalmi-közéleti témáknak.
Zemlényi Attila: Más típusú megközelítésekkel kívánunk élni. Kicsit más minden, a formátum, az arculat, a koncepció. Ma, azaz a ma létező félszáz irodalmi lap közötti megmérettetésben kell megmutatnunk magunkat. Ehhez új eszközöket is kerestünk. Példaként említhetem az olvasóbarátnak, közönségcsalogatónak szánt rovatainkat, a Kikötői híreket, amely a nagyvilág idegen nyelvű irodalmi internetportáljainak témái között tallóz, és a képregény művészetébe bevezető cikksorozatot. Ez utóbbi jelzi, milyen tágan foglalkozunk a művészetek teljességével. Film, színház, képzőművészet, vers, próza, találhatunk esszét, tanulmányt, világirodalmi szemlét, képregényt, de lesz építőművészet, urbanisztika is.

Észak-Magyarország: Nehéz kérdés a helyi kötődés ügye: mi lesz a miskolcisággal, „borsodisággal”?
Zemlényi Attila: Ez változni fog. Miskolci? Megyei? Úgy gondolom, ezt a lapot bárhol az országban megveszik, úgy fognak rá gondolni, mint ami Miskolcon készül. Tisztes hibrid. Ez nem jelent ütközést: az országnak megmutatni a mi otthonunkat, itt helyben megmutatni az országot, a világot.








hirdet�s