“Mintha képdzsungelbe lépnénk…”

By Hajdu Mariann
Miskolc – „Megpróbáltam megfordítani a dolgot: nem egy hagyományos papíralapú grafika látható a falon, hanem belenézhetünk magába a műbe”, magyarázza Rácmolnár Sándor, hogy miről is szól a kiállítása.

Az egyébként miskolci származású képzőművész nyerte a három évvel ezelőtti grafikai triennálé nagydíját, így most önálló tárlata látható a triennálén.

– Ezt találtam időszerűnek – mondja, miért is döntött e kiállítási anyag mellett. Megjegyzi még, hogy a Nemzeti Kulturális Alapnak tetszett az elképzelése, és támogatták megvalósítását.

Meséli, az ötletet az adta, hogy 2009 novemberében részt vett a Millenáris Teátrum galériájában egy falmatrica kiállításon, ahol a matrica, mint díszítő funkció és a képzőművészet összekapcsolása volt a kurátori szándék. Nagyon megtetszett neki a technika, és úgy gondolta, hogy a miskolci kiállításon ezt gondolja tovább: felnagyított és kivágott matricákat ragasztották fel körben a falra, amelybe a néző úgy lép be, mint valamiféle képdzsungelbe. Rácmolnár Sándor szerint az intenzívebb hatást az adja, hogy a látogatónak nem „kell” odamennie minden egyes képhez, megszakítva ezzel a folymatos befogadási élményt, és így kiléphet a kicsit távolságtartó, hagyományos látogatói szerepből.

Kérdeztük, talán azért hozott új anyagot (és nem az elmúlt évek termését) a mostani kiállításra, mert túl sokat változott a művészete? Rácmolnár Sándor megjegyezte, a gondolkodásmódja folyamatos, már amikor övé lett a nagydíj, is ugyanez foglalkoztatta. Csak a technikája lett más az elmúlt három évben, letisztultabb.

– ÉM-HM –








hirdet�s