Minimálbér-emelés: panasz nincs, feszültség van

A minimálbér emelése után a bérfeszültségek okoznak gondot
A minimálbér emelése után a bérfeszültségek okoznak gondot - © Fotó: AFP
Miskolc – Vannak munkáltatók, melyek minimálbér-emelés helyett kiskaput keresnek.

Hiába volt januártól minimálbér-emelés és garantált bérminimum-emelés (ez a szakmunkás minimálbér), vannak olyan munkáltatók, amelyek nem tudták vagy nem akarták megemelni a dolgozók fizetését, inkább valamilyen trükkhöz folyamodtak. A különböző szakszervezeti tömörülések megyei vagy régiós vezetőivel beszélgetve kiderült, megyénkben is előfordulnak trükkök vagy más problémák.

– Mivel a garantált bérminimum jelentősen, 25 százalékkal növekedett, a munkáltatók főleg ezt próbálják megúszni – mondta lapunknak Dudás Roland, a Liga Szakszervezetek északkelet-magyarországi régiós referense. – A leggyakrabban úgy játsszák ki a cégek az emelést, hogy a dolgozók munkaköri leírásán változtatnak, kivesznek belőle valamit. Így a végén kiderül, hogy nem is kell szakképzettség a feladatok ellátásához, tehát a szakmunkás minimálbért sem kell megadni. A minimálbér most ért el arra a szintre, mint ahol korábban a szakmunkás minimálbér volt. A végeredmény tehát, hogy a munkavállalónak egy forinttal sem kell növelni a fizetését – sorolja Dudás Roland. Megemlítette az operátorok helyzetét. Nekik attól függ a fizetésük, hogy a munkáltató kér-e tőlük a munkájukhoz valamilyen szakképesítést, vagy sem. Utóbbi esetben a garantált bérminimum nem jár nekik.

Vitás munkakörök

Hozzátette: a helyzetet csak bonyolítja, hogy vannak bizonyos vitás munkakörök. Az ezekben dolgozóknak törvény szerint nem jár a szakmunkás minimálbér, de mert felelősségteljes munkát végeznek, egyes munkáltatók megadják nekik a magasabb fizetést. Ilyenek például a targoncások. A törvény szerint ők nem számítanak szakmunkásnak, de munkájuk figyelmet és szakértelmet igényel, ezért van, ahol megkapják a magasabb bért.

– Érdekes a buszvezetők helyzete is – teszi hozzá az érdekvédő. – Hivatalosan ők sem tartoznak a szakmunkások közé, van is ebből vita. Mert akinek megvan a megfelelő jogosítványa, vezethet autóbuszt. De akinek az OKJ-s végzettsége is megvan ehhez, az már szakképesítésnek számít. Most az egyik munkáltató megadja a csak jogosítvánnyal rendelkezőknek a magasabb bért, a másik nem. Az Észak-magyarországi Közlekedési Központ például megadja, de vannak olyan vállalatok, amelyek nem. Pedig a buszvezetők munkája felelősségteljes, hiszen emberek életéért felelnek.

Az érdekvédő hangsúlyozta: a bérek alacsonyan tartásának az lesz az eredménye, hogy végül nem lesz dolgozó, aki a munkát elvégezze. Épp ezért kellett a minimálbért is emelni.

– Én megértem, hogy a munkáltatónak ez jelentős teher, de a munkaerőhiányon másként nem lehet segíteni –mutatott rá.

Dudás Roland tapasztalatai szerint a megyénkbeli munkavállalók panaszkodnak ugyan, de jogorvoslattal nem mernek élni, mert örülnek, hogy van munkahelyük. Azt mondják, nem mennek perre, mert ha elbocsátják őket, a bírósági döntés végéig is élni kell valamiből, és enni kell adniuk a gyerekeiknek.

Bérfeszültség

Győrffy András, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyei képviselője arról számolt be lapunknak, hogy a megyénkbeli érdekvédők nem tapasztaltak visszaéléseket a minimálbér emelésével kapcsolatban. A multiknál minden dolgozó megkapta a neki járó magasabb fizetést. Viszont a Tesconál és a Metronál bérfeszültség alakult ki. Most például az árufeltöltők közel annyit keresnek, mint a nagyobb szakértelemmel és felelősséggel bíró csoportvezetői munkakörben dolgozók.

– A kereskedelmi cégeknek javaslatot tettünk arra, hogy állítsák vissza a bérkülönbséget, azaz megfelelő arányban emeljék a magasabb beosztásban lévők bérét – mondta az érdekvédő.

– Hegyi Erika –


„Még nem volt panasz”

A Magyar Szakszervezeti Szövetség B.-A.-Z. megyei képviselet-vezetője, Rohonka Sándor is azt mondta lapunknak, hogy hozzá sem érkezett panasz a bérekkel kapcsolatban, pedig a dolgozók a januári fizetésüket február elején megkapták. Ez persze nem jelenti azt, hogy sehol nincs probléma, hiszen a munkaadók szeretik megkeresni a kiskapukat, jegyezte meg az érdekvédő.

– Korábbi években tapasztaltam olyat, hogy a dolgozók 8 órás munkaidejét papíron átírták 6 órásra, így kevesebb bért kellett nekik fizetni, de most nem jeleztek ilyen problémát. Novembertől végül is a cégek fel tudtak készülni a változásra – tette hozzá Rohonka Sándor.








hirdet�s