Minek szült egy ilyen kapcsolatba négy gyereket?

Akt.:
Minek szült egy ilyen kapcsolatba négy gyereket?
Minek szült egy ilyen kapcsolatba négy gyereket?
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – A párjuk által megvert nők töredéke jut el a bíróságra, ott azonban sok esetben csak további megaláztatást kapnak. A bírók egy része egyáltalán nem érti, mit jelent áldozatnak lenni, másokat pedig szimplán csak nem érdekel, de van olyan bíró is, aki tíz perc alatt a folyosón békítette volna ki az áldozatot az őt verő férfival. A bántalmazott nők szerint a hivatalok nem mernek mozdulni az ügyükben, és olyan is volt már, akit a rendőrök hagytak magára. Albert Ákos cikke az Abcúgon.

“Kikivánkozik belőlem a kérdés: kényszerítette Önt valaki ebbe a kapcsolatba?… Hogyhogy nem tört el Önnek semmije, ha Ön akkor csak 50 kilós volt?” Ezek a kérdések egy bíró szájából hangzottak el tavaly egy olyan ügynek a tárgyalásán, amelynek személyi szabadság megsértése volt a témája. A kérdések a sértett nőnek szóltak, aki azt állította, hogy a párja bántalmazta. Emellett a bíró folyamatosan felemelte a hangját, amikor a nővel beszélt, és többször belefojtotta a szót.

Ez a tárgyalás egyike volt annak a 85 ügynek, amelynek egy-egy tárgyalási napját végighallgatták a Patent Egyesület önkéntesei, hogy megfigyelhessék, hogyan kezelik a magyar bíróságok a párkapcsolati erőszakkal kapcsolatos ügyeket.

A bíróságok szerepe azért fontos ezekben az eljárásokban, mert a kapcsolati erőszakot elszenvedett nők, férfiak vagy gyerekek számára a bírósági per jelenti az egyik legmegterhelőbb eljárási szakaszt. Ez az a fórum, ahol jellemzően találkozniuk kell a bántalmazóval, el kell mesélniük, mit éltek át, és keresztkérdéseket is feltesznek nekik. A Patent egyesület önkéntesei 14 hónapon keresztül jártak tárgyalásokra budapesti és vidéki bíróságokra, és többségében nem voltak elragadtatva a látottaktól.

Menjenek ki a folyosóra, béküljenek ki

Magyarországon a tárgyalások legfontosabb szereplője a bíró. Kérdéseket feltehet ugyan az ügyész, az ügyvéd, sőt a vádlottak is, mégis a bírónak kell vallomást tenni, ő vezeti az eljárást, ő kérdezi ki először a tanúkat, és a végén ő fogalmazza meg az ítéletet is. Az ő viselkedése a döntő akkor, ha arról van szó, hogyan kezelik a bíróságok a kapcsolati erőszak áldozatait.

A Patent felmérése szerint a 85, végigült tárgyaláson több példa volt arra, hogy a bíró figyelmes, segítő szándékú volt, és törődött azzal, hogy egy bántalmazás áldozatát kell kérdeznie. Ennek azonban az ellenkezőjére is volt példa jócskán.

Gyakran előfordult, hogy a bíró láthatóan elfogult volt a bántalmazó, jellemzően az apa irányában. Az egyik, szülői felügyeleti jogról szóló tárgyaláson például kedvesen kérdezte a férfi felperest, míg a nő által elmondottak egy részét nem is rögzítette, valamint megjegyezte neki, hogy “úrrá kell lennie a saját ellenséges indulatain és érzelmein”.

Az önkéntesek többször is tapasztalták, hogy a bíró egyes esetekben a saját feladatának érezte, hogy kibékítse a feleket. Ez azonban némely esetnél elég abszurd szituációkat eredményezett. Egy ízben a bíró azt mondta, úgy látja, nagyon elmérgesedett a viszony a válófélben lévő házastársak között, inkább menjenek ki a folyosóra, kapnak 10 percet, béküljenek ki, és vonják vissza a feljelentéseiket. A nő a férfit többrendbeli testi sértéssel vádolta, a férfi pedig ezért becsületsértési pert indított. Amikor a nő azt mondta, hogy a férfi az életét fenyegette, a bíró azt válaszolta, már nem élnek együtt, így nincs életveszélyben, tehát kibékülhetnek.

Megverte az élettársa, de ez nem része a pernek

Az egyesület a monitorozást összefoglaló jelentésében megemlít egy olyan gyakorlatot is, miszerint az a nő, aki nem tudja elhagyni az otthonát, vagy megvédeni a gyerekét, hiába áldozata akár maga is a verésnek, mégis társtettesként, vádlottként jelenik meg a bíróság előtt a gyermekek veszélyeztetése miatt zajló perben. Ezt volt, ahol a bíró azzal kommentálta, hogy azért bűnös az édesanya, mert “ilyen embert választott”.

Ilyen esetekben gyakori, hogy az áldozatok nem vagy csak későn vallják be, hogy őket is bántották. A jelentésben van olyan eset, ahol a nő azt vallotta, hogy nem megütötték, hanem elesett, de az Abcúg tudósítója idén volt olyan tárgyaláson, ahol az anya hónapokon keresztül azzal magyarázta a hozzátartozóinak a kék foltokat, hogy leesett a bicikliről.

A Patent Egyesület szerint egészen szélsőséges esetekkel is találkoztak. Egy esetben például egy férfi ellen azzal a váddal zajlott per, hogy megerőszakolta a 9 éves lányát, és az anyját is bántalmazta. A nő még a tárgyaláson is félt a férfitől, a bíró pedig azt kérdezte tőle, volt-e változás a bántalmazások után a szexuális együttlétek gyakoriságában. A nő azt válaszolta, hogy nem figyelt erre, csak igyekezett túl lenni rajta, mire a bíró megjegyezte, hogy “nem ez lehetett az oka, hogy a férje a lánya felé fordult szexuálisan?”

Egy másik ügy során az anya elsírta magát a tárgyalás végén, és megkérdezte a bírót, “tudja maga, milyen érzés az, amikor úgy verik, hogy bepisil?”. A válasz: “A maga hibája, minek szült egy ilyen kapcsolatba négy gyereket”.

Olyan esetek is előfordultak, ahol a bírót nem érdekelte, hogy a vádlott férfi valójában bántotta-e a párját. “Ennek a pernek ez nem tárgya” – mondták ilyenkor, de olyan is volt, amikor a bíró leállította a vádlottat, aki éppen azt ecsetelte, hogy oka volt megverni a feleségét, mondván, hogy “ez nem tartozik ide”.

14 ember előtt kellett elmesélnie a megerőszakolását

A szexuális erőszakkal kapcsolatos ügyek tárgyalása külön fejezet. Ezeket az eseteket a bíróságok általában zárt tárgyaláson tárgyalják az érintettek személyiségi jogai miatt, a Patent önkéntesei azonban két jellemző esetbe is belefutottak, ahol az áldozatok lelkiállapotára a bíróság egyáltalán nem volt tekintettel.

Az egyik per során a bíró hosszan kérdezte a 16 éves áldozatot, hogy a vádlott kifejezetten a csiklóját simogatta-e, és részetekbe menően vallatta az erőszakról. A teremben ekkor 14-en ültek, valamint a két vádlott. A monitorozó önkéntes szerint rémes lehetett erről ennyi ember előtt beszélni.

Egy másik ügy felmentéssel végződött, miután a bíró szerint aláásta az anya szavahihetőségét, hogy nem jelent meg a kislányával a sokadik kirendelt szakértői vizsgálaton. A per ugyanakkor már a hatodik éve húzódott, a monitorozó önkéntes szerint pedig az fel sem merült a bíróban, hogy az anya esetleg már nem akarja kitenni a kislányt a sokadik vizsgálatnak. Ugyanakkor az apa ügyvédje a védőbeszédben megjegyezte, hogy egyre többször fordul elő, hogy az anya a polgári peres ügy mellett megvádolja az apát szexuális erőszakkal, hogy jobb pozíciót érjen el. Szerinte ennek gátat kell szabni. Azt ugyanakkor a monitorozó szerint elfelejtették megemlíteni, hogy a feljelentést nem is ő tette, hanem a polgári ügyszakos bíró.

A hatóságok sokszor nem intézkednek

“Én azt tapasztaltam, hogy amikor valamelyik hivatalos szerv, hatóság tudomást szerzett a bántalmazásról, akkor először az ügyintézők behúzták a féket, mert ugye akkor ezzel kezdeni kéne valamit. Viszont azt láttam, hogy nem mernek” – mondta Erzsébet. Ő egyike volt annak a kilenc bántalmazott nőnek, akivel a Patent Egyesület külön interjút is készített.

Erzsébet azt mondta, 2010-ben kihívta a rendőröket, mert megütötte a volt férje. Az volt az egyetlen alkalom, amikor ezt meg merte tenni. A kiérkező rendőr azt mondta, elrendelhetné a távoltartást, de nem meri, mert a férjet nem tudta meghallgatni, és őt ezért túlkapás miatt elővehetik. Amúgy is jobban jár, ha nem intézkedik, mert akkor csak még jobban meg fogja verni a férfi, amikor hazaér. Nem lett belőle távoltartás, Erzsébet másnap beadta a válópert.

Egy másik nőnek, Ildikónak azt mondták a rendőrök, azonnal fejezzék be a férjével a civódást, mert szólni fognak a gyámhatóságnak, akik elviszik a gyerekeket. Miután a rendőrök elmentek, a férje újra ütni-verni kezdte, és közben azon röhögött, hogy még a rendőrök sem hittek neki. Ezután a nő felkereste a családgondozót, aki közölte vele, hogy nem viheti el a gyerekeket a férje tudta nélkül, pedig a nő sírva könyörgött neki ezért.

Később Ildikó mégis magával vitte a gyerekeket, de a férje írásos belegyezése nélkül nem tudta őket iskolába íratni. Ezért a hatóságok ideiglenes elhelyezéssel elvették tőle a gyerekeket, és visszakerültek az apához. Az ok az volt, hogy az apának jobbak voltak az anyagi körülményei, a gyerekek pedig a régi iskolájukba tudtak járni. A per során előkerült érvként az is, hogy a nő az azt megelőző évben háromszor is munkahelyet váltott. Ezt Ildikó azzal magyarázta, hogy a párja semmiben sem segítette a gyermeknevelésben, neki kellett időt fordítania rá, ezért változott gyakran a munkahelye. A monitorozó önkéntes azt jegyezte meg a jelentésben, hogy a bántalmazó apa kizárólag a jobb gazdasági helyzete miatt kapta meg a gyerekek felügyeleti jogát.

A gazdasági erőszaknak nevezett jelenség amúgy szerepel a 2013-ban elfogadott új, kapcsolati erőszakot büntető törvénypontban (erről szóló cikkünket itt olvashatják). Ez lényegében azt a helyzetet jelenti, amikor a egyik fél megvonja a másiktól a közös vagyont és ezáltal súlyos nélkülözésnek teszi ki a párját.

Ami viszont nem szerepel az új törvénypontban, az eljárási zaklatás nevű jelenség. Ez azt jelenti, amikor a bántalmazó fél sorozatos eljárásokat indítva próbálja ellehetetleníteni az áldozatot. Ennek a legegyszerűbb esete például az, amikor az egyik fél folyamatosan ráhívja volt társára a rendőröket.

Ilyen esettel a monitorozók is találkoztak: a férfi rendszeresen kihívta a láthatás során a rendőröket, mondván, hogy a gyerekek nem a megbeszélt helyen várták, holott az anya korábban tájékoztatta, hogy betegek, otthon vannak, oda mehet értük.

Az eljárási zaklatás súlyosabb esete az, amikor a bántalmazó fél rágalmazási pert indít azért, mert az áldozat azt mondta róla, például egy bírósági tárgyaláson, hogy bántotta. Ilyen eset is a monitorozók látókörébe került: a férfit korábban felmentették abban az eljárásban, amely során azt mondta, hogy a felesége csak “beleszaladt a kezébe”. Miután a nő ezt szóvá tette a Facebookon, a férfi beperelte rágalmazásért.

Minden ötödik nőt érinti

A Patent jelentésének szerzője, Sándor Beáta azt mondta, a bántalmazott nőknek csak a töredéke jut el bármilyen hatóságig és még kevesebben a bírósági tárgyalásig. Holott az egyesület álláspontja szerint Magyarországon a párkapcsolati erőszak minden ötödik nőt érinti.

A jelentés végén az egyesület ajánlásokat is megfogalmaz, ezek szerint képezni kellene a bírákat a párkapcsolati erőszak témakörében, nyilvánossá kellene tenni a tárgyalási jegyzékeket, és speciális szabályokat kellene megalkotni a hozzátartozók közötti erőszak bármely formájával összefüggő családjogi ügyekre.

Albert Ákos | abcug.hu


PATENT egyesület: nem jól kezelik a párkapcsolati erőszak eseteit a bíróságok

A PATENT Jogvédő Egyesület felmérése szerint nem megfelelő Magyarországon a párkapcsolati erőszakkal kapcsolatos esetek kezelése és megítélése a bíróságokon.

Attól féltem, ha ránézek a kislányomra, mindig azt a férfit fogom látni

Zsanettnek van egy három hónapos, nemi erőszakból született kislánya. Mire rájött, hogy gyereket vár, már késő volt megszakítani a terhességet. Nagyon tartott tőle, hogy a saját gyerekében mindig az erőszakolóját látja majd, ezért szinte az utolsó pillanatig az örökbe adáson gondolkodott. Végül úgy döntött, maga neveli fel kislányát. Bár a Zsanettéhoz hasonló történetet ritkán olvasni, sokkal több nemi erőszakból született gyerek él ma Magyarországon, mint gondolnánk.

Az egyszülős család nem is létezik

Nincs benne a közbeszédben, sokan egész egyszerűen tudomást sem vesznek róla, hogy vannak olyan családok, ahol a szülő egyedül neveli a gyerekét. Pedig már minden ötödik magyar család így él, és számuk egyre csak nő. Az állam havonta ezerötszáz forinttal honorálja az egyedülálló szülők harcait, de a szolgáltatók sem törik össze magukat, hogy segítsék ezt a réteget.

Ha ránéztem a gyerekre, olyan érzésem volt, mintha tudná

Dóri benne volt a sűrűjében amíg kristályozott és speedezett: drog, lopás, előzetes letartóztatás, bíróság. Aztán terhes lett, és kis segítséggel abbahagyta a drogozást. Nem volt egyszerű, de már két éve tiszta.

A rokonverők többsége megússza a büntetést

Hiába vezették be két évvel ezelőtt a kapcsolati erőszak tényállását a büntetőtörvénykönyvbe, a bíróságok lassan dolgoznak, a bűnesetek többsége pedig valószínűleg el sem jut hozzájuk. A szakértők szerint ugyan fontos, hogy külön fejezet foglalkozik a hozzátartozójukat bántalmazók felelősségre vonásával, de az áldozatoknak ettől nem lesz jobb, nekik inkább több férőhelyre lenne szükség a krízisközpontokban. A kormány bővíti ugyan, de így is nehéz bekerülni, és könnyű kihullani az ellátórendszerből.








hirdetés