Ismeretlen kőkori népesség csontmaradványait fedezték fel Kínában

Peking/Canberra, 2012. március 14., szerda (MTI) - Eddig ismeretlen kőkori népesség csontmaradványait fedezte fel Kína déli részén egy nemzetközi kutatócsoport. 

A kutatásban hat kínai és öt ausztrál intézmény tudósai, valamint brit kutatók vettek részt Darren Curnoe, az Új-Dél-Walesi egyetem docense és Csi Hszüeping (Ji Xueping), a Kínai Kulturális Örökségvédelmi ér Régészeti Intézet professzora irányításával. A vizsgálatokról a PLoS ONE folyóiratban jelent meg tanulmány.

A csontok, amelyek legkevesebb öt személyé lehettek, 11500 és 14500 évvel ezelőtti időszakból származnak, abból a korból, amikor Kína területén megjelentek a Homo sapiens első földművelő közösségei. Két barlangban fedezték fel a leleteket, az egyik lelőhely a Malutung-barlang (Maludong) Mengce (Mengzi) városa közelében Jünnan (Yunan) tartományban, a másik Lunglin (Longlin) falu környékén Kuanhszi (Guangxi) tartományban került napvilágra - olvasható a BBC (http://www.bbc.co.uk) hírei között, valamint a PhysOrg (http://www.physorg.com) tudományos hírportálon.

A két lelőhelyen talált koponyák és fogak nagyon hasonlatosak, ami arra utal, hogy egyazon populációból származnak. A tudósok a gímszarvasok népének nevezték el az emberféléket, mivel a Malutung-barlangban az elejtett gímszarvasok Cervus elaphus tetemeit dolgozták fel és főzték meg.

A gímszarvasok népe az archaikus és a modern ember jellemzőit elegyítette. Kerek fej és kiugró szemöldökcsont jellemezte e népességet, a koponyacsontjuk meglehetősen vastag volt. Arckoponyájuk rövid volt, arcukat a széles orr uralta. Kiugró állkapoccsal rendelkeztek, ugyanakkor hiányzott a modern emberre jellemző áll.

A koponyaüreg CT-vizsgálata elárulta, hogy a homloklebeny a modern emberéhez hasonlított, ugyanakkor a fali lebeny archaikus vonásokat mutat. A gímszarvas népét nagy őrlőfogak jellemezték.

Darren Curnoe és kollégái a PLOS ONE-ban közölt tanulmányban több lehetséges forgatókönyvet is felvázoltak a gímszarvas népének eredetére. Az egyik eshetőség, hogy a primitív kinézetű Homo sapiens népesség igen korai migrációjáról lehet szó, amely a modern ember többi közösségétől izoláltan élt Ázsiában, mielőtt kihalt volna. A másik elképzelés szerint a Homo sapiens Ázsiában kifejlődött populációjáról lehet szó, amely a modern ember szomszédságában élt. A harmadik lehetőség viszont, hogy a gímszarvas népe keverék népesség volt.

"Lehetséges, hogy a modern ember keveredhetett az archaikus emberfélékkel" - magyarázta Isabelle De Groote, a londoni Természettudományi Múzeum paleoantropológusa.

A kutatók megkísérlik DNS kinyerését a csontmaradványokból, ami választ adhat a rejtélyes népesség eredetére.