Minden rendszerhiba a szociális területre hull

Minden rendszerhiba a szociális területre hull
Göncz Kinga mint politikus és civil, pszichiáter és a szociális szakma képviselője, egyszóval mint ember volt vendége a Debreceni Egyetem Szocio-Klub című programsorozatának.

Az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztert a csütörtöki eseményen megkérték, beszéljen arról, mivel találkozik a politika színterére lépő, esélyegyenlőségért küzdő ember. A személyes hangvételű beszélgetést igényelték a hallgatók és a szociális munkában dolgozó emberek: két és fél óra után sem csillapodott a jelenlévők kíváncsisága, szaporáztak a kérdések.

Az embernek fogalma sincs arról, hogy milyen ez a világ. Minden más helyzetben könnyű volte döntenem az életben, s a megoldást kiviteleznem. Itt bonyolult erőtérbe csöppen az ember – jellemezte. Később megjegyezte, hogy sokszor az előző rendszerektől sem lehet eltekinteni. Megtörténik, hogy a politikus növelni kíván egy támogatástípust. S végül úgy alakul, hogy az érintettek közül néhányan éppen rosszabbul jár. Óvatosan kell a rendszerekhez nyúlni.

Minden rendszer defektusa a szociális területre csapódik le. Nem csak a hétköznapokban tapasztalható ez, hanem kormány szinten is – hangsúlyozta. Mint kifejtette, így van ez a lakáshelyzettel. Nincs bérlakás, csak magánlakás. Nagyon sok magyar ember nem tud megbírkozni a költségeivel. Lakhatási jog sincs.

Ha azonban valaki hajléktalan lesz, azért már a szociális tárca felelős. Rendszerbeli csúszások vannak a munkanélküliség ügyében is. Legalább félmillió ember „el van tűnve”. Feketemunkából kénytelen élni, ilyen-olyan segélyeken tengődik vagy sehol sincs. Ha tisztességes segélyről kezd beszélni a politkus, nyomban ellenérv, hogy sokan Mercédesszel mennek a támogatásért. Olyan megoldatlanság van e mögött, mely nem a szociális területre tartozik (feketemunka, kényszervállalkozás).

Csúsztatni kényszerül a rendszer a rokkantnyugdíjazással például. Tudjuk, sok munkanélküli menekül ebbe az ellátástípusba. – Nem reménytelen a történet. Azt a tisztességes elkötelezettséget, amely jellemzi a szociális munkát, kell képviselni kormányszinten is. Beleilleszteni a politikai gondolkodásba – mondta.

S mint árnyalta, döntés közben, szabályok fogalmazásakor mindúntalan felhívja a figyelmet a szociális szempontra. Szükség van rá. Volt, hogy a metroépítés ügyében szólni kellett, hogy mozgáskorlátozott ember is le tudjon menni a földlalattihoz. – A törvényeket nézve Magyarország a világ legjobb országa. Ha a megvalósításukat nézzük már közel sincs így. Ez kulturális kérdés is, erre szocializálódtunk, ebbe nőttünk bele – fűzte mindehhez a miniszter.

Lelki segítők

– A mi munkánk nem létezne önkéntesek nélkül – fűzte az előadáshoz Rénes László, a debreceni „Segítőkéz” Lelkisegély Telefonszolgálat Titkára. Mint elmondta, e szolgálat alapelve, hogy ne fizetett alkalmazottak, hanem e munkára kiképzett önkéntesek végezzék. A lényeg: bármikor, bárkinek ingyen járjon e segítség.

E telefonos „mentőövet” Londonban alapította egy lelkész a rengeteg öngyilkosság miatt. Mivel olyan sűrűn csörögtek a telefonok, hogy maga már nem volt elég e munkára, önkénteseket vont be a lelki segítséghez.

A hetvenes évek Magyarországán is igen magas volt az öngyilkosságok száma. Nálunk is megalakult a szolgálat. Nem mindenütt tudják a nap minden órájában fogadni a hívásokat az országban jelenleg. Debrecenben viszont 1970-től 24 órás a szolgálat, és bárki bármilyen lelki, mentálhigiénis gonddal telefonálhat – tette hozzá Rénes Lászkó.

P. É.








hirdet�s