Minden hatodik magyar gyógyszert vesz be, ha rosszul érzi magát

A magyarok 17 százaléka kezeli magát valamilyen gyógyszerrel, ha rosszul érzi magát – derül ki a Nielsen piackutató vállalat világméretű felméréséből. Ez az arány a nyugat-európai országokban 21, a közép- és kelet-európai országoknál 41, míg az oroszoknál 52 százalékos. A válaszadók kétharmada világszerte – így Magyarországon is – inkább vár, mielőtt gyógyszert venne be, hátha a fájdalom magától elmúlik.

Minden harmadik magyar orvosától remél tanácsot és segítséget egészsége érdekében, vagy ha kicsit kezdi rosszul érezni magát. Majdnem ugyanannyian világosabb információkat szeretnének találni a gyógyszerek mellett. Az interneten szintén több információt várnak el a jelenleginél. Ez az eredménye a Nielsen és a vény nélkül kapható gyógyszerekben érdekelt cégek európai szövetsége által 2008 áprilisában, a világ 51 országának internetezői között végzett reprezentatív felmérésnek. A kutatás során összesen 28 250 rendszeres internetezőt kérdeztek meg, közülük 500-at Magyarországon.

Világszerte tíz megkérdezett közül három fogyasztó mindig vagy általában beszedne valamilyen gyógyszert, ha kezdené magát akár kicsit is rosszul érezni, így például fejfájás, megfázás vagy emésztési zavar esetén.

Recept nélkül is kapható gyógyhatású készítmény vásárlásánál a legtöbb válaszadó a termék biztonságát tartotta legfontosabbnak, majd hatékonysága és az iránta való bizalom következett. A magyarok számára azonban elsősorban a kiválasztott készítmény hatékonysága volt fontos és csak utána jött a termék iránti bizalom, a biztonság, valamint a hatás gyorsasága, megszokott volta, illetve az, hogy megéri-e az árát.

A megkérdezett magyarok 15 százaléka sohasem szed gyógyszert. Az arány az európai átlag több mint kétszerese. Hasonlóan magas mutatót csak Hollandiában, Dániában és Finnországban állapítottak meg.

A válaszadó magyarok 44 százaléka nem szeretné, ha bővítenék a recept nélkül kapható gyógyhatású készítmények körét, míg 26 százalékuk helyesli a felvetést. A közép- és kelet-európai nem és igen aránya 34, illetve 29 százalék volt.








hirdet�s